A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Illés Lajos–dr. Konecsny Károly: Az 1998. novemberi felső-tiszai árvíz hidrológiája

helyzet alakult ki a Lónyay-főcsatoraán is, melynek igen magas LNV-t közelítő vízállásai (Kótaj 841 cm) a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt jöttek létre. Az apadás üteme sokkal kisebb volt, mint az áradásé. Tiszabecsen a november 6-án 2-4 órakor bekövetkezett 708 cm-es vízállástetőzést követően 8-án 4 órakor csökkent a vízállás a 300 cm-es I. fokú készültségi szint alá és 10-én, a november 4-ei árhullám kezdeti 84 cm-es szintjére. A megelőző október végi kisebb árhullám I. fokú készültségi szint feletti tartóssága 54 óra, a novemberi árhullámé 122 óra volt, a kettő összesen 174 órát tartott. Az alsó szakaszon, Tiszabercelnél a két egybeolvadt árhullám időtartama 364 óra volt, több mint kétszer tartósabb, mint a felső szakaszon. 4. ábra. Az árhullám és a kiváltó csapadék főbb jellemzői a Tiszán Tivadarnál A novemberi árvíz maximális vizállása Tiszabecsnél 9,7 m-el, Tivadarnál 12,5 m-el, Vásárosnaménynál 11,3 m-el magasabb az eddig észlelt legalacsonyabb vízálláshoz képest. Az 1998. novemberi árvíz árhullámképét összehasonlítva az 1970. májusival (5. ábra), megállapítható, hogy a két árhullám nagysága és árhullámképe sok hasonlóságot mutatott. 1970. májusban a Szamos torkolatig a tetőző vízállások valamivel alacsonyabbak-, az apadás viszont lassúbb, így a magas vízállások tartóssága nagyobb volt. 34