A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Kardos Mária: A felszíni vízkészlet-hasznosítás tervezésének környezetvédelmi keretei és követelményei

bekezdése, valamint a Kt. 19. § (3) bekezdése és a 35. § (2) bekezdése rendeli el. A Kt 11 §-a tartalmazza a környezetvédelem területén szükséges nemzetközi együttműködés alapszabályait. 1.2. A KERETFELTÉTELEK VÍZHASZNOSÍTÁSI LEKÉPEZÉSE A vizek mennyisége és minősége használatának alapvető környezeti szempontú célállapot paraméterei különösen • a környezeti szempontból mederben hagyandó minimális élővízhozam (környezeti élővízhozam), • az ivóvízellátás, fürdés, üdülés, állatitatás és a vízi élővilág feltételeit biztosító vízminőségi cél-állapot. A vízfolyások környezeti élővíz-hozamának mértékét a következő célok determinálják: • a mederbeni humán vízigények (üdülés, fürdés) kielégítése, • a mederbeli és a part menti élővilág vízi életfeltételeinek, ökológiai vízigényének a biztosítása, • a támaszkodó talajvíz optimális szintjének biztosítása, • a mederbe kerülő koncentrált és diffúz szennyezések hígítása, lebontása és elszállítása, • havária szennyezések részbeni eliminálása, • a mederállékonyság biztosítása. Meghatározásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy egy adott vízhozam egyidejűleg több környezeti igényt is kielégít. Megadásakor el kell különíteni a koncentrált szennyezőanyag terhelés eliminálására Figyelembe vehető részt valamint annak tározóból és/vagy átvezetéssel biztosított hányadát A vízfolyások vízkészletéből a vízgazdálkodási rendszerekbe ill. vízátvezető csatornákba valamint a természetvédelmi oltalom alatt álló szárazföldi vizes élőhelyekre (vízfrissltés ill. ökológiai célból) történő vízátvezetés vízhasznosítási szempontból vízkivétellel járó vízhasználatnak minősül. A vízhasználatoknak pedig nincs célállapota, hanem vízigénye van a vízkészlettel szemben. A 338