A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)
2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Kardos Mária: A felszíni vízkészlet-hasznosítás tervezésének környezetvédelmi keretei és követelményei
Az Európai Közösség Vízügyi Politikájának (Brüsszel, 1996. febr. 21,) főbb célkitűzései: • gondoskodni kell az egészségre ártalmatlan, biztonságos ivóvízellátásról, • a vízkészletek mennyisége és minősége tegye lehetővé a gazdaság vízigényének kielégítését, • biztosítani kell a vízi környezet megfelelő ökológiai állapotának és működésének megóvását és fenntartását, ki kell elégíteni a nedves és szárazföldi területek és élőhelyek ökoszisztémáinak igényeit, • a fenti célok között ésszerű egyensúlyt szükséges biztosítani, amelyre elsősorban a kisvízi időszakokban van nagyobb szükség • a nemzetközi vízgyűjtőkön való együttműködés összehangolása kiemelt jelentőséggel kell bírjon. EU Vízügyi politika keretirányelv javaslat. (1997. február) központi gondolata a felszíni (és a felszín alatti) vizek "jó állapotának" biztosítása és a vízgyűjtő-területi szemlélet bevezetése. Jó felszíni vízi állapo t: Amikor a víznek mind az ökológiai állapota, mind a kémiai állapota legalább jó. Jó ökológiai állapo t: Olyan ökológiai állapot, amely szignifikánsan befolyásolt az emberi tevékenységgel, de amely ennek ellenére gazdag, kiegyensúlyozott és fenntartható ökoszisztémával rendelkezik. A jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges valamennyi fizikai-kémiai, fizikai és biológiai határértékek teljesülése. Jó kémiai állapo t: Amelyben a szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg a környezeti minőségi határértékeket és az észlelt adatok trendjei nem mutatnak abba az irányba, hogy ezek a környezeti határértékek a jövőben meghaladásra kerülnének. Az Európai Közösség kapcsolódó vízügyi irányelvei • A 75/440/EEC sz irányelv az ivóvízbázisul szolgáló felszíni vizekre vízminőségi határértékeket határoz meg, különböző víztisztítási módszerekhez. • A 79/869/EEC sz. irányelv az ivóvízbázisul szolgáló felszíni vizek mérési módszereit, a mintavétel gyakoriságát és vizsgálatát rögzíti. 335
