A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Gresz István–Teveli László: A Tarna menti töltést keresztező kisműtárgyak vizsgálatának tapasztalatai

években az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság megbízásából elvégeztük a Tarna mentén lévő mintegy 20 db műtárgy ellenőrző méréseit. A vizsgálatok során egységes minősítő rendszert dolgoztunk ki az ÉVIZIG munkatársainak javaslatai és a mérések tapasztalatainak felhasználásával, valamint az MI-10-28884 műszaki irányelv („Árvízvédelmi töltéseket keresztező műtárgyak vizsgálata") előírásai alapján. A műszaki irányelvben leírt követelmények, vizsgálati módszerek sok esetben túlzottak, így például a műtárgyak állékonysági vizsgálatát (függőleges és vízszintes elmozdulások tekintetében) évi 2-3 alkalommal ajánlja. Másrészről olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek elvégzése időigényes és költséges. Célszerűnek látszik az előírást egyszerűsíteni és olcsó, gyors végrehajthatóságát biztosítani. A viszonylag magas költségek is okozzák, hogy eredményeink ellenére a korábbi nagymennyiségű műtárgy felülvizsgálat nem folytatódott, Így jelenleg nem végzünk ellenőrző méréseket. 3. AZ ELLENŐRZÉS VÉGREHAJTÁSA A vizsgálatokat a Tarna patak mentén lévő keresztező műtárgyakon végeztük, a térségre jellemző műtárgy keresztmetszetet és helyszínrajzot mutatja az 1. ábra. Az egyes műtárgyakon egységes módon hajtottuk végre az ellenőrző méréseket, minden esetben azonos szempontok alapján történt az értékelés. Ez lehetővé teszi, hogy az egyes létesítmények állapota összehasonlítható legyen és a szükséges beavatkozások sorrendisége meghatározható legyen. Az alkalmazott vizsgálati eljárásokat minden esetben előzőleg már kipróbáltuk más műtárgyakon, így más árvízvédelmi töltést keresztező létesítményeken is. 3.1. A „MŰTÁRGYVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV" A szerkezetek ellenőrzése a szemrevételezéssel kezdődik, a további vizsgálatok elvégzésére ennek függvényében, illetve a lehetőségeknek megfelelően kerül sor. A „Műtárgyvizsgálati jegyzőkönyv" tartalmazza a szemrevételezés eredményeit. 3.1.1. A „Műtárgyvizsgálati jegyzőkönyv" szempontjai Az ellenőrzés során a vizsgálandó részeket funkció és elhelyezkedés szerint csoportosítottuk, a megállapítások a „Műtárgyvizsgálati jegyzökönyvébe kerültek. Meghatározásra került a földművek, a szerkezeti elemek és a kiegészítő elemek állapota. Fontos szempont volt az árvédelmi töltés állapotának, a vasbeton szerkezet minőségének és az elzárás biztosíthatósága megállapítása az árvédelmi biztonság meghatározása érdekében. Az üzemelés szempontjából a 23