A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Pados Imre–Vörösmarty Dénes–Nagy Ferenc: Árvízvédelmi töltések repedése, repedéses szakaszokon a biztonság érdekében tett és javasolt intézkedések az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság területén

A biztonságot értékelve a kiépítetlen, töltésrepedéses szakaszokon egyrészt a felszíni repedések, másrészt a töltés belső repedései következtében a töltés, illetve töltéstalp környezetének átázása jelentős mértékben felgyorsul, ami nagy árvíz esetén a töltés teljes tönkremenetelét is előidézheti. Bebizonyosodott, hogy a töltésrepedések a rézsűcsúszások bekövetkezésében is közrejátszottak. Az áprilisi kis árvíz is felhívta a figyelmet arra, hogy a Tarna jp-on észlelt megcsúszások a töltésrepedéses szakaszokon bárhol előfordulhatnak, így generális megoldásra folyamatos felgyorsított intézkedésekre volt szükség. Az 1994. őszén a Bodrog bp-i töltéskoronáján a feketeburkolat a 18+10019+190 tkm szelvények között hosszirányban megrepedt, a 18+978-19+046 tkm szelvények között a mentett oldali rézsű is megcsúszott, a burkolat mentett oldali része megsüllyedt, a repedés élei között 5 cm magassági különbség volt észlelhető. Az 1995. II. 27. - III. 12. Közötti kisebb árvízkor (I.fokú) a repedéseknél kijelölt ellenőrző szelvényekben változás nem következett be. A kutatógödrös, nyeletéses vizsgálatok és fúrások alapján megállapítható volt, hogy a kövér agyag jelenléte miatt a felszíni repedés valószínű a régi töltéstest és mentett oldali erősítés csatlakozása mentén következett be. A repedésbe bejutó csapadék az iszapos mentett oldali töltésrészt eláztatta, s e mellett a forgalom terhelésére a burkolat mentett oldali része megsüllyedt, ill. rézsűcsúszás következett be. A feltárásokat, értékelést a SAVIÉP Kft. Tervezési Iroda végezte. 3. RÉSZLETES FELTÁRÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE A TARNA PATAK TÖLTÉSEIN A Tarna bp. 14+000-20+000 tkm sz. között a repedések jelenléte teljes hosszban az előzőek alapján már feltételezhető volt, a feltételezés bizonyítására részletes feltárási terv készítését kellett előirányozni a gazdaságossági szempontokat is figyelembevéve. A tartalmi előírásban vezérlőelveként szerepelt az a kívánalom, hogy a terv minden olyan lényeges szempontot vegyen figyelembe, amelyekből a védvonal állapotát megfelelően jellemezni lehet, és alapját képezheti a megfelelő árvízi biztonság érdekében szükséges beavatkozások meghatározásának. A terv a következő fejezeteket tartalmazta: A védvonalak kiépítésének története. A töltés felépítése, szerkezete. Talajtérképek adatai. Geoelektromos feltárások eredményei. Meglévő feltárások, fúrások adatai. Holtágkeresztezések légifotók, szintvonalas térkép alapján. Keresztező 186