A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Nagy Ferenc–Dicső Bertalan: A bodrogközi árvízvédelmi rendszer fejlesztése

Hosszútávon megoldandó feladatként ütemeztük a védvonal többi szakaszán a magassági, és a keresztmetszeti hiány pótlását, valamint a be nem töltött töltésközeli hullámtéri anyagárkok és holtág-keresztezések előírt mértékű feltöltését a más szempontból is veszélyes töltésszakaszokon. A Bodrog balparti védvonala mentén korábban sürgős feladatként csak a műtárgyaknál előirányzott fejlesztéseket és a véderdő telepítésével kapcsolatos feladatokat irányoztuk elő, de az elmúlt időszak árvízi tapasztalatai alapján szükséges a kengyeli és Sárospatak-bodroghalászi őrjárásainak töltéserősítési munkáit is ide sorolnunk. Középtávon megoldandó feladatnak tekintettük a gyenge altalajállékonyságú és ugyanakkor egyéb szempontból is veszélyes töltésszakaszokat. Ilosszútávú feladatként ütemeztük a gyenge állékonyságú, de más szempontból veszélytelen, illetve az 1,5 fölötti állékonyságú, de egyéb szempontból veszélyes töltésszakaszokat. Az ütemezés helyszínrajzi bemutatását a 2. sz. melléklet tartalmazza. Az árvízvédelmi célú folyószabályozás és a hullámtér együttes fejlesztésének főhh elvei és irányai a következők: A folyószabályozás az árvíz, a hordalék és a jég károkozás nélküli levezetésének egyik leghatásosabb eszköze. A Tisza vizsgált szakasza (625,00-544,00 fkm) a szabályozási célkitűzés szempontjából az alábbiak szerint jellemezhető: A Tokaj-Tuzsér közötti csatornázott, illetve duzzasztással befolyásolt szakaszon alapvető cél a szabályozással eddig elért eredmények megtartása, a mederelfajulások megakadályozása, az árvizek és a jég zavartalan levezetésének javítása, valamint a hajózás által megkövetelt 25 dm-es vízmélység biztosítása a jégtörő hajók bevethetősége érdekében. Nem tűzzük célul a kanyarulati viszonyok jelentős javítását, mert a hajózást korlátozó kis sugarú ívek számottevő javítása csak költséges mederátvágással lehetséges, de megfelelő forgalmi rend biztosításával, kis korrekcióval is megoldható a hajózás kérdése ezeken a helyeken. A hullámtéri területek művelési ágainak változtatása az árvízi ellenállás optimalizálása érdekében egyrészt nem reális a kívánt művelési ág változás 157