A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Nagy Ferenc–Dicső Bertalan: A bodrogközi árvízvédelmi rendszer fejlesztése

A jégmegállás morfológiai-hidraulikai feltételei fennállnak és azok veszélyességét sokéves gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják: Tiszabezdéd, Révleányvár térségének, Tiszakanyár, Dombrád, Tiszatelek, Vencsellő, Balsa. Kenézlő és Rakamaz mederszükületi szelvényeiben, ahol kicsi a jégszállítóképesség, valamint Révleányvárnál, ahol túlszélesedett meder és alacsony jégszállítóképesség párosul. E helyeken a tapasztalati adatok feldolgozása és értékelése, több tényező együttes jelenléte indokolja a beavatkozást. A védekezés technikai és személyi feltételei Az árvízvédekezés területi irányítása elsősorban a védekezési központokból illetve a gátőrházakból történik. Ide van kihelyezve a szakaszvédelem vezető és a beosztott műszakiak. Ezekről a helyekről történik a külső segéderők, valamint a külső közerő irányítása, eligazítása. A védekezéshez szükséges anyagok és eszközök általában a gátőrház melletti szertárakban, illetve külön központi szertárakban vannak tárolva. A védelmi központból, illetve a gátőrházakból történik a védvonal bejárása, ellenőrzése. A szakaszvédelmi központok a települések (Sárospatak, Cígánd) belterületén helyezkednek el, így azok szilárd burkolatú úton megközelíthetők, de a gátőrházak nagy része a településektől távol található. A gátőrtelepek kialakítása a védvonalak kiépítésével, illetve fejlesztésével párhuzamosan történt az akkor működő vízgazdálkodási társulatokon belül kialakított típustervek szerint. Ezt követően az 1940-es, 50-es, 60-as, 70-es, és 80-as években egyaránt épültek gátőrházak, egyrészt olyan őrjárásokon ahol addig nem volt őrház, másrészt a régiek helyén, azok lebontása után. Az őrházak telepítésénél a fő szempont az volt, hogy az őijárások súlypontján, vagy egy jelentős műtárgy mellett helyezkedjenek el. Az infrastrukturális szempontoknak még nem volt fontos szerepük. Az átépített, illetve korszerűsített őrházakban helyet kapott a fürdőszoba, megoldották a hidroforos, vagy vezetékes vízellátást, zárt medencék épültek a keletkező szennyvizek gyűjtésére, külön szolgálati rész került kialakításra, sok helyen a szertár épületekből való leválasztással. Az őrtelepek elhelyezése megfelelő, áthelyezés sehol sem szükséges, azonban az épületek többsége már sürgős felújításra szorul, és sürgős feladat a lakhatási körülmények javítása (közműellátás) is. 151