A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Nagy Ferenc–Dicső Bertalan: A bodrogközi árvízvédelmi rendszer fejlesztése

A BODROGKÖZI ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZER FEJLESZTÉSE Nagy Ferenc Dicső Bertalan Észak-magyarországi Vizügyi Igazgatóság Bevezető A Kárpát medencében fekvő Magyarország területének több mint fele síkvidék. Az árvizek által elönthető terület - az árterület - 21248 km2, az ország területének 23 %-a. Ebből a Dana és mellékfolyói völgyében 5610 km2, a teljes ártér 26,5 %-a, a Tisza és mellékfolyói völgyében összesen 15641 km2, az ártér 73,5 %-a található. Hazánk árvízi veszélyeztetettsége Európában egyedül Hollandiáéhoz hasonlítható. Ezért, ha el akaijuk kerülni, hogy a vizek kártételei lakosságunk életét, boldogulását, magán- és közösségi, nemzeti vagyonunkat veszélyeztesse, ha meg akaijuk előzni a vízkárok által okozható tetemes termeléskieséseket, valamint a mentés-kitelepítés nemcsak traumatikus, de gazdaságilag is súlyos hatásait, tudomásul kell venni, hogy ebben az országban a vízkárelhárítási infrastruktúra megteremtése és üzemeltetése nélkül sem az élet, sem a gazdaság biztonságáról nem lehet beszélni. A nagyobb európai árvízvédelmi rendszerekkel való összehasonlítást az 1. sz. melléklet tartalmazza. Árvízi szempontból hazánk legveszélyeztetettebb területe a Felső-Tisza-vidék, melynek szerves részét képezi a Bodrogköz. A Bodrogközi öblözet az ÉVLZIG területén a legnagyobb kiterjedésű, ahol az árvíz lokalizálására nincs lehetőség. Területét 107,7 km árvízvédelmi fővédvonal védi, melyből a magassági hiányos védvonal 21,0 km és 45,4 km a fejlesztendő védvonal. A terület folyamatos, nemkívánatos népességcsökkenése, az országoshoz viszonyított gazdasági elmaradottsága feltétlenül megállapítandó, melynek egyik módja a térség infrastruktúrájának, közte árvízvédelmi helyzetének javítása. 147