A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)
1. ÁRVÍZVÉDELEM - Beleznai Tibor–Hecker László: Burkolt árvízvédelmi koronák árvízvédekezésben betöltött szerepe a TIVIZIG-nél
Külső kezdeményezésként a tiszalöki önkormányzat a település és a Keleti Főcsatorna torkolata közötti töltésszakaszon / az üdülő övezet megközelítése érdekében / az igazgatóság igényeit is kielégítő burkolatot kívánt építeni, amelyre anyagi lehetőségek miatt nem került sor. Ennek a munkának adhat új lendületet az országos kerékpár úthálózatba való bekapcsolódás lehetősége amennyiben a jogi és közlekedés-biztonsági szabályozás feltételei adottak lesznek. Az előzőekben ismertetett tiszai útépítési munkák mellett a Berettyón 19761980. között a Szeghalmi szakaszvédelmi központ és a Papzugi szivattyútelep között épült ki előre gyártott vasbeton / RB lap / elemekből töltéskorona burkolat, 1,8 km hosszban a töltéserősítési munkák befejezéseként, melyet aszfalt szőnyeggel zártak le. 1985-ben a Sebes-Körösön a Foki híd és az un. „Várhelyi területrész" között, nem vízügyi keretből építettek mintegy 1,0 km hosszban aszfaltburkolatot. Ezt a burkolt töltésszakaszt hosszabbítottuk meg az 1994-es Sebes - Körösi fejlesztések befejező munkájaként, amikor a Tordai gátőrtelepig kiépítettük a töltéskoronán az utat. E munka során 2,16 km töltéskorona burkolatot létesítettünk. Az építési technológia a korábbiaktól eltérően úgy módosult, hogy kohósalak helyett kedvező áron beszerezhető hulladék kavics un „kulé kavics" alapot készítettünk, amelyet homok kitöltő réteggel tömítettek és ezután történt a felület 5 cm-es aszfaltszőnyegezése. A burkolat szélének megvédése érdekében a korábbi gyakorlattól eltérően útszegélykö lezárás is készült. Jelentősebb útépítési tevékenység a Berettyó bp-i védtöltésén a Sebes-Körös - Berettyó közének belvízvédelmi fejlesztésével kapcsolatban volt. A KisKörös szivattyútelep megközelítő szerviz útjaként létesített beton burkolat első ütemben 1982-ben a régi Váncsodi őrházig épült meg 2,1 km hosszban, majd a következő évben a szivattyútelepig további 3,5 km-en már csak kőzúzalék illetve, kulé kavicsterítéssel oldották meg az útstabilizációt. Ezen a védvonalszakaszon építettünk először burkolatot, ahol előírt magassági szintű, de szelvényterületi hiányos volt a töltés! 1994-1995-ben a Sebes-Körösön az Újirázi híd és a Kődombszigeti szivattyútelep között hulladék-kavicsból létesítettünk koronastabilizációt. A következő években a gátőri életkörülmények javítása érdekében a közutak és őrtelepek közötti töltésszakaszok stabilizálása történt meg a Berettyóújfalui, Kórógyi, Kismarjai, Hencidai gátőrházaknál. 7
