A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Szentirmay György: Kis és közepes nagyságú települések szennyvízelvezetésének kérdései (a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén)

a kellő védelemmel nem rendelkező felszín alatti vízkészleteket veszélyeztetik, illetve szennyezi. (A szakszerűtlen megoldások különösen nagy gondot okoznak a sérülékeny vízbázisok területén levő csatornázatlan települések és településrészek környezetében.) - végezetül egy további körülményre is szükséges kitérni: területi munkánk alapján megállapítható, hogy a megfelelő közműpótlók létesítése, üzemeltetése sok esetben messze nem csak szemléleti, hanem nagy mértékben gazdasági-pénzügyi kérdés is. Fentiekre való tekintettel ezúton is javasoljuk alkalmazásuknak az állami támogatási körbe történő bevonását (vagy legalább - első lépésként - a támogatás lehetséges módozatainak vizsgálatát) különösen azokon a területeken, melyeken fennmaradásuk, üzemeltetésük hosszú távon, és szakmailag is indokolt. A szennyvízcsatornázás- és tisztítás területé

n a lehetőségeket az állatni támogatási rendszer mindenkori prioritásai nagy mértékben meghatározzák, tekintettel arra, hogy e beruházások központi támogatás nélküli megvalósítását a kistelepülések esetében (is) - az önkormányzatok jelenlegi anyagi teherbíróképességének ismeretében - irreálisnak látszik feltételezni. Mindezek mellett - véleményünk szerint - két körülmény a rendelkezésre álló mozgásteret jelentősen bővítheti: Az egyik a tervezés, az előkészítés területe, ezen belül is elsősorban a tisztítási mód megválasztása. A kistelepülések anyagi teherbíróképessége - egy adott költséghatár felett - várhatóan alig (vagy nem) fogja lehetővé tenni bonyolult technológiájú tisztítótelepek létesítését, ill. üzemeltetését. E területen lényegesen megnövelheti az önkormányzatok mozgásterét a természet közeli szennyvíztisztítási eljárások alkalmazása, ami - különösen a tapasztalatszerzést szolgáló első időszakokban - elsősorban a vízbázisvédelmi szempontból kevésbé érzékeny területeken kerülhet előtérbe. A másik - jelentős előnyöket magába rejtő - teriilet a településközi együttműködés területe lehet. Célszerűsége, szükségessége már a vízellátás fejlesztése során bebizonyosodott. Még nyilvánvalóbb az együttműködés szükségessége a szennyvíztisztítás területén. A települések jelentős részében az állandó népesség nem éri el a 2000 főt, ugyanakkor e kis települések szennyvíztisztító telep építéséhez csak az esetben kaphatnak állami céltámogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A településközi együttműködés ily módon a szennyvíztisztítással összefüggésben lényegi kérdéssé válik, melynek szükségességét az önkormányzatok - az elmúlt évek céltámogatási pályázatainak tanulsága szerint - egyre inkább felismerik. 576