A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Marczisák Viktória: Ritkán alkalmazott egyedi szennyvíztisztítási és elhelyezési megoldások

2.3. Épített vízinövényes rendszerek tisztítási hatékonysága A hatékonyság növelése céljából az épített vízinövény rendszerek medencéit vagy lagúnáit lehetőleg úgy kell tervezni, hogy nagy legyen a hossz - szélesség arány (min 10:1). A bejövő szennyvizet több pontban egyenletesen szét kell osztani. Recirknlációs rendszereknél szivattyút és visszavezető csövet kell beépíteni, vagy csőreaktoros rendszernél a lagúna végét egyszerűen vissza kell vinni a bevezetéshez, így minimálisra csökkenthető a recirknlációs költség. Az elmenő szennyvíz elvezetését úgy kell megoldani, hogy vele szabályozható legyen a vízszint a rendszerben. A beruházási és üzemeltetési költségek csökkentése, valamint a minél hatékonyabb tisztítás érdekében ajánlatos a szennyvíz minimális előkezelése. Az épített vízinövény rendszerek előtti hagyományos szennyvíztelepen történő előtisztítás drága és felesleges, hacsak nem meglévő telep elfolyó szennyvizét kell továbbtisztítani. A lebegőanyag eltávolítási hatékonysága mindegyik rendszernek nagyon jó Az eltávolítás nagy része a bevezetést követő néhány méteres szakaszon történik. Megfelelő szétosztás esetén még a medencék/ csatornák végén sem válik anaerobbá a víz. Szintén igen jó - megfelelő üzemeltetés mellett - a rendszerek szervesanyag eltávolítási képessége. A nitrogén eltávolításának fő útja - főleg a mocsári növényes rendszerekben - a nitrifikáció és denitrifikáció A növények által történő tápanyagfelvétellel csak akkor lehet számolni, ha learatjuk a biomasszát. Lebegőhinaras rendszerek esetén az ilyen módon eltávolított mennyiség az összes nitrogén min. 13 %-a, de akár 67 %-a is lehet, de gyékényes rendszernél is mértek már 54 %-os növény általi nitrogén felvételt (Dean és Biesboer, 1986) (22). Az eddigieken túl a növények egyik fő feladata a fotoszintetikus úton történő szervesszén termelése, ami igen fontos a denitrifikációhoz. Egyértelmű, hogy a két. egymással ellentétes érdeket nem lehet egyetlen medencében kielégíteni, több medencéből álló renszerre van szükség). Az első medencét (lagúnát) célszerű sekélyebbre, kb 30 cm mélyre tervezni, hogy biztosítható legyen a vízben a megfelelő oxigén koncentráció. A második (harmadik, negyedik ...) min. 50 cm mély legyen, hogy meglegyenek a feltételek a denitrifikációhoz (Sundblad és Larsson, 1994 ). Az elmenő szennyvizet célszerű kaszkáddal vezetni a befogadóba. A tapasztalatok alapján 5-7 napos tartózkodási idővel 60 - 86 %-kal csökkenthető az össznitrogén koncentrációja. Sok rendszerben nem túl hatékony a foszfor eltávolítása, mivel kevés az érintkezés lehetősége a talaj és a víz között. Kivétel a tőzegláp, vagy pedig 470