A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZÉPÍTÉSI LÉTESÍTMÉNYEK ÉS TECHNOLÓGIÁK - Gresz István–Orosz György–Kőszegi László: A Tiszalöki Vízlépcső vasbeton szerkezeteinek rekonstrukciós munkái

A TISZALÖKI VÍZLÉPCSŐ VASBETON SZERKEZETEINEK REKONSTRUKCIÓS MUNKÁI Gresz István, Orosz György, Kőszegi László VITUKI Consult Rt., Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, VITUKI Rt. 1. ELŐZMÉNYEK A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza folyó 518,2 fkm szelvényében, a rázompusztai kanyarulat 2,4 km hosszú átvágásában épült. A létesítmény a balparti szakaszon elhelyezkedő vízerőtelepből, a három egyenként 37 m nyílású duzzasztóműből, a 85 x 17 m-es hajózsilipből és felhagyott meder elzárásaiból áll. A duzzasztóművet 1954-ben, a hajózsilipet 1956-ban, a vízerőtelepet 1958-ban helyezték üzembe. A duzzasztómű és a hajózsilip kezelője az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, a vízerőtelepet a Tiszavíz Vízerőmű Kft. üzemelteti. Az építés és üzem behelyezés óta eltelt idő alatt a szerkezetek ki voltak téve az időjárás és a vízjárás hatásainak, valamint a rendeltetésszerű használat igénybevételeinek. A rendszeres karbantartásokat az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság főműtárgy elemenként (I-II-lll. nyílás, hajózsilip, parti létesítmények felosztásban) öt éves revíziós ciklus szerint végzi. Az igen jó minőségű karbantartás lehetővé tette, hogy rekonstrukciós munkákat csak 1988. évtől kezdődően kellett indítani, amelyeket már a műszaki megoldások avultsága is indokolt. A Tiszalöki Vízlépcső beruházásai az 1980-as évekig általában fejlesztési célúak voltak, a jelentős nagyságrendű vízügyi alaptevékenység ellátását szolgálták, így sor került sólyatérépítésre, illetve bővítésre, kishajógyártó üzem kialakítására is. A 791