A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

BELVÍZVÉDELEM–BELVÍZVÉDEKEZÉS - Kóthay László: Vizes élőhely rekonstrukció a Hortobágyon belvizes szemmel

ármentesítés, és az azt követő lecsapolás, amiket ezután az öntözéseknek kell betetőznie." Az 1846-os ármentesítési, szabályozási munkák megkezdése után sajnos - a töltésépítések csak lassan és az árvizektől befolyásoltan haladtak tovább A mai kor szerinti biztonságos töltések csak a XIX. század végére épültek ki. Ugyanekkor megkezdték a társulatok a belvízmentesítési munkálatokat is. Az igazán előremutató fejlesztések azonban csak e század 20-as éveiben valósultak meg. Ennek hatására nagy arányban növekedett a szántóföld, csökkent a vizes rét, a terméketlen legelő. Az ár- és belvízmentesítés következtében kialakulhatott az úthálózat és új községek létesültek, bővült a tanyavilág, javultak a lakosság életfeltételei. Az öntözés szükségességét az 1863. évi nagy aszály már jól jelezte. Ettől az időponttól kezdve több terv, tanulmány készült, de egy sem valósult meg. Az első komolyabb fejlesztés 1910-1916 között valósult meg a Hortobágyi halastavakat ellátó Halastói tápcsatorna megépítésével. A rendszerszemléletű tervezést az 1937-es XX. törvénycikk, az ún. Öntözési törvény segítette elő. Az építési munkák azonban csak a század második felében valósultak meg. (Keleti főcsatorna 1956., Nyugati főcsatorna 1965.) Az ár- és belvízmentesítések során az ember hatalmas területeket hódított el a természettől, a korábbi - vízrajzilag bizonytalan - területeken egységes vízrendszerek alakultak ki 2. AZ ELSŐ TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ REHABILITÁCIÓK Az első fejezetben vázoltak miatt egyértelmű az, hogy lecsökkent a természetes viszonyokkal rendelkező élőhelyek száma és területe. A század 60-as, 70-es éveiben kezdtek először foglalkozni a vízügyi szakemberek a természetvédelem, környezetvédelem kérdéseivel. Hiszen józan gondolkodású vízimérnök sem kérdőjelezheti meg annak a szükségességét, amely a nemzeti park alapításakor fogalmazódott meg, miszerint - biztosítani kell a Hortobágyi puszta jellegzetes természeti értékeinek védelmét - meg kell őrizni a puszta különleges tájképét, természetes növény- és állatvilágát - segíteni kell a Hortobágy gazdag és különleges madárvilágának fészkelését, költését és vonulását - meg kell őrizni a jelen és jövő nemzedékek számára a különböző természeti és természethez közel álló ökológiai rendszereket, a növény és állatfajokat és azok génkészleteit 724