A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)
CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Kiss Emese: A hőre lágyuló műanyag csövek néhány egyedi tulajdonsága – Szemelvények egy kutatási zárójelentésből
(ü|, = 16,41 N (mm 2). Összehasonlításképpen egy D 90 mm P= 10,0 bar nyomásfokozatú cső falában 6 bar belső nyomásból keletkező húzófeszültség: P D-s 6 90-8,2 a h=— • = — • = 2,99 N/mm 2 10 2s 10 2 8,2 A nyomókísérleteket 100 mm magasságú csőgyűrűkön végeztük a 2. ábra szerinti elrendezéssel. A csődarab magassági méretét úgy próbáltuk meghatározni, hogy a stabilitási problémák ne befolyásolják a vizsgálatot Az anyag tényleges nyomófeszültségének a meghatározása volt a célunk elsősorban Nagy hőmérséklet különbségek hatására a gátolt alakváltozású csőben tengelyirányban a kísérletben modellezett nyomó-igénybevételek ébrednek a csőfalban. Az előzőekben ismertetett módon előállított NYOMÓFESZÜLTSÉG FAJLAGOS ALAKVÁLTOZÁS diagramot a 3. ábra mutatja. A vizsgálati hőmérséklet 20 °C volt. Ugyanezt a vizsgálatot megismételtük 60 °C hőmérsékletű próbadarabbal. Az eredmények feldolgozását a 4 ábra diagramja tartalmazza. Ebben a hőmérsékleti tartományban az alakváltozás fokozott mértékű, végeredményt valószínűleg a stabilitás befolyásolta. (Az 5. ábrán megfigyelhető az alakváltozás jellege.) A vizsgálati értékeket összehasonlítva megállapítható, hogy az anyag húzóés nyomófeszültsége közel azonos. Ez a rugalmas anyagokra jellemző tulajdonság. A 60 °C-os vizsgálatoknál nem teljes az egyezőség. Ez azzal magyarázható, hogy a nyomókísérletnél nem a feszültség volt a mértékadó, hanem a szerkezet rugalmas egyensúlyának megbomlása miatt nem volt képes további erők felvételére. Ezzel a problémával el is érkeztünk egy új és fontos témához. 3.2 A rugalmas stabilitás A rugalmas stabilitás jelensége más tartószerkezeteknél is ismert. A köztudatban - elsősorban - a nyomott rudak kihajlásával azonosult a fogalma. A KOVÁCS -FABER: A rugalmas stabilitás kézikönyve a következőképpen definiálja a rugalmas stabilitást: " Egy tartórendszerben a rugalmas (deformatív) egyensúly megbomlásán az a jelenség értendő, amelynél, ha a külső erők okozta igénybevételek nem az eredeti tartóalakra, hanem a pontatlanul gyártott, vagy pillanatnyi deformált alakra vonatkoztatjuk, akkor olyan többlet-igénybevételek állhatnak elő, amelyek újabb deformáltságot okozva, egymást gerjesztő kölcsönhatások révén végtelenné válhatnak és így törést okozhatnak." 447