A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZELLÁTÁS–VÍZKEZELÉS - Mezei Antal: „A közműves vízellátási és csatornázási tevékenységek 1995–1996. évi műszaki-, gazdasági adatainak elemzése”. Levonható következtetések a víziközmű ágazat állapotára és fejlesztési igényeire vonatkozólag

Napi átlagban a közüzemi rendszerek 1.800 ezer 111 szennyvizet vezettek el, melynek 41 %-a volt háztartási szennyvíz, 43 %-a ipari, csapadékvíz, infíltráció és egyéb, míg a közintézményeké 16 %-ot tett ki. Az ország 428 településén üzemelt szennyvízelvezető rendszer, összesen 14.900 km gyűjtőcsatorna hosszal (ebből 10.400 km volt elválasztott rendszerű, míg 4.500 km egyesített rendszerű). Az országban 391 településen üzemelt szennyvíztisztító telep, összesen 1603 ezer m /nap ^teljesítménnyel. Ebből csak mechanikai tisztítást biztosított 215 ezer tn /d kapacitás, biológiai tisztításra volt alkalmas 1.338 ezer m /nap teljesítmény, biológiai és III tisztítási fokozatra - nitrogén és foszfor eltávolítására - képes volt 50 ezer m /nap kapacitás. Az elvezetett szennyvizek és a tisztításra kerülő szennyvizek közötti különbség, az ún másodlagos közműolló a számadatokból láthatónál nagyobb volt, tekintve, hogy egyes helyeken a szennyvíztisztító teljesítmény nem volt kihasználva, míg máshol a szennyvíztisztító telepre a tervezettnél lényegesen több szennyvíz jutott. Országos szinten a közcsatornán elvezetett szennyvizek több mint a fele gyakorlatilag tisztítás nélkül terhelte az élővizeket, a tisztítatlan szennyvizek 63 %-a a fővárosból és a megyei jogú városokból került a befogadókba. A tisztítatlan szennyvizek aránya Budapesten a legnagyobb, itt az összegyűjtött szennyvizeknek csak 20 %-a került szennyvíztisztító telepre. Az előzőek alapján is látható, hogy az országos mutatók javítása szempontjából a megyei jogú városok és a főváros fejlesztései meghatározóak. 3. A FŐVÁROS ÉS A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZENNYVÍZTISZTÍTÁSÁNAK HELYZETE A magyarországi szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási program megvalósításának meghatározó eleme a főváros és megyei jogú városok szennyvíztisztítását elősegítő kormányprogram. A nagyvárosok szennyvíztisztításának megoldása pénzügyileg akkora feladatot jelentett, ami az alanyi jogon igényelhető céltámogatás keretei között nem volt megoldható Az egységes kezelhetőség érdekében ezért 1993-ban a KHVM felmérte a hátralevő fejlesztési feladatokat és azok költségvonzatát, melyet 1994 év elején a Kormány elé terjesztett. A tisztítatlanul a befogadókba kerülő szennyvizek 63-%-a e városokból származik Sok esetben súlyosbítja a helyzetet, hogy a szennyezőanyagok kis vízhozamú befogadókat terhelnek koncentráltan. (Békéscsaba, Debrecen, Eger, Hód-mezővásárhely, Kecskemét, Nyíregyháza, Tatabánya, Veszprém). 258