A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)
VÍZGAZDÁLKODÁS - Boga Tamás László–dr. Pálfai Imre–Török Imre György: A Maros-vízgyűjtőra vonatkozó vízgazdálkodási tervezés eddigi tapasztalatai
kevés feldolgozható mérési adat állt rendelkezésre. A vizforgalmi vizsgálat eredményeit a tervező jól hasznosította a vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítése folyamán. A Maros-vízgyűjtő legfontosabb sajátossága, amint a bevezetőben említettük, hogy csak kis része tartozik Magyarországhoz. Ennek az alaphelyzetnek az ismerete és a következmények tudomásul vétele elsősorban az árvízi, vízkészlet-gazdálkodási és vízminőségi szempontoknál fontos A Maros felső szakaszain kialakuló helyzetnek az országhatár szelvényére és annak közvetlen környezetére gyakorolt hatását, ami a vízgyűjtőn folytatott beavatkozások összegzéseként jelenik meg, nem lehet elhanyagolni Szükséges megismerni a határszelvényre kiható folyamatokat, de nem árt információkkal rendelkezni mindazon beavatkozási formákról (hegyvidéki tározások, töltésépítések, vízszennyezések, vízfelhasználások, stb) sem, amelyek kölcsönhatásaként jönnek létre a határszelvény hidrológiai, árvízi, vízminőségi viszonyai. Optimális körülmények között a Maros vízgyűjtőre egységes regionális vízgazdálkodási terv kidolgozása lenne indokolt, először a már meglévő tervek összehangolásaként, később egy közös regionális vízgazdálkodási terv formájában. Az Európai Unió, amelybe mindkét állam törekedik belépni, az egységes tervekre vonatkozóan néhány előírást már megfogalmazott irányelvek formájában. Jelenleg Magyarország és főleg Románia esetében ezeknek az EU irányelveknek az érvényesítésére még nem érett meg a helyzet. Romániában pillanatnyilag nincs napirenden a regionális vízgazdálkodási tervezés módszertanának fejlesztése, illetve új tervek kidolgozása. Továbbra is az 1975-ben elfogadott országos vízgazdálkodás-fejlesztési program előírásai érvényesek. A belső konzultáció során a vezető tervező és a külső szakértők között feltáró megbeszélésekre került sor, amelyek keretében tisztázták a Marosvízgyűjtő jellemzésének elkészítésekor és az azt követően felmerült problémákat Ezek sorába tartozik a vízilétesítmények és vízgazdálkodási szolgáltatások hatékonysága, hatásfoka, mellékhatásainak elemzése, eredményességük, környezeti hatásuk Külön fejezet foglalkozik a vízzel kapcsolatos államigazgatás eredményességével, a jogszabályok betarthatóságával, a szabályozások hatékonyságával, az állami szerepvállalás arányaival és tapasztalataival is. Mindezek általános érvényű kérdések, de különösen is fontosak a Maros-vízgyűjtő magyarországi területe szempontjából. Különleges figyelmet kell fordítani ebben a munkafázisban a vízgazdálkodási konfliktusok feltárásának és a lehetséges megoldási módok kimunkálásának. Esetünkben a Maros-hordalékkúpnak, mint sérülékeny vízbázisnak a kérdései kerültek előtérbe. További konfliktussal fenyegető kérdések felbukkanására is vannak már jelzések (pl. a Maros vízminőségének esetleges romlása). Az Európai Unióhoz való csatlakozás a vízfolyások megfelelő ökológiai állapotának kialakítását is megköveteli a 38
