A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Dulovics Dezsőné dr.–dr. Dulovics Dezső: A térségi szennyvízelvezető rendszerek szaghatás problémái

csatornarendszerben keletkező szulfidok és szagkeltő anyagok mennyiségét ne növelje káros mértékben Szakaszos üzemelés esetén mindenképpen hatást gyakorol a szennvviz minőségére, mivel az átemelő közbeiktatása során • az összes tarlozkodási idő a rendszerben nő és • az átemelőben a tartózkodási idő során biokémiai folyamatok mennek végbe, melyek mind szagképződés, mind pedig korrózió szempontjából jelentősek Az átemelők szivotereben - várhatóan - akkor nem keletkeznek szag- és korroziós termékek, ha ott kicsi a tartózkodási idő Egyes vélemények szerint a maximális tartózkodási idő 30 min (EPA.I974). Ezen túlmenően a szivótér kialakítása és üzeme akkor célszerű, ha abban iszapakkumuláció nem jön létre A nyomóvezetékek térfogatait- melyek a nagyobb és/vagy a hosszabb vezetékek esetében jelentós térfogatokat és ennek megfelelően hosszabb tartózkodási időt kepviselnek- az alkalmazott átmérők és hosszak szabják meg. A vizsgált rendszerben a nyomóvezetékek a szállított szennyvíz volumenéhez viszonyítva - jelentős térfogatúak, és így a hálózatbeli tartózkodási idők legfontosabb előidézői Ezért figyelembe kell venni a csőméret meghatározásakor, hogy ha kisebb a csőátmérő, kisebb a várható tartózkodási idő és a szagkeletkezés valószínűsége is. Az átemelő utáni nyomócsőbe a levegő injektálás célja elegendő oxigén biztosítása a szulfid- és más szagkeltő anyag képződése megakadályozása céljából, a már keletkezett anyagok biokémiai oxidációja. Az injektálandó levegő mennyiségét a szennyvíz jellemzői, a nvomócsöbeli tartózkodási idő, a szennyvíz hőmérséklete és nyomása, a nyomócső hidraulikai jellemzői, a szag-, illetve korroziós anyagok szabályozásának szükséges mértéke befolyásolják. Tartózkodási idők a rendszer ágaiban A kisregionális csatornázási rendszer a • Harka-Kópháza-Nagycenk, és a • Sopronkövesd- Nagylózs-Pinnye-Pereszteg agakból tevődik össze. A gravitációs csatornákból és nyomócsövekből megépített 11 950 m hosszú llnrkaKópháza -Nagycenk ágban, a csapadékmentes napon kialakuló tartózkodási idő 43,4 h, ami a tervezett terhelési állapot esetén előállónak mintegy háromszorosa. Az 1. sz. ábrán az ág egyes pontjaira számítható tartózkodási időket tüntettük fel, melynek elemzéséből kitűnik, hogy a berothadás - a szagképződés szempontjából kritikus időnek tekinthető 6-8 h összegyülekezési idő után már a harkai vezetékben megkezdődik A nyomóvezetéket követő gravitációs szakaszban, de legkésőbb a Harkai H III átemelőben bekövetkezik a szagemisszió A II III. átemelőt követő nyomócső szakasz anaerob rothasztóként működik, jellemzően savas erjedési szakaszban, termelve az ozmogéneket Kópházán, a nyomócső utáni 380