A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Dulovics Dezsőné dr.–dr. Dulovics Dezső: A térségi szennyvízelvezető rendszerek szaghatás problémái

A fenti, 2. táblázat adatainak elemzésekor megállapítható, hogy azok nagytávlatra előrebecsült értékek, melyek az egyes települések távlati fejlődését is figyelembe veszik. A jelenlegi vízfogyasztás a tervezési területen 30 m'/d. A szagártalom jelentkezése szempontjából a távlatra kiépített rendszer beindulásakor kedvezőtlen mind üzemeltetés, mind pedig a várható szagártalom szempontjából Az óracsúcs tényező megválasztása egységesen 10 h-val, nem veszi figyelembe a valóságos egyidejűségeket. 3.1 3 Összegyülekezési idők A mértékadó összegyülekezési idő, mely a csatornahálózatbeli lebomlási folyamatok beindulására, s ez által a szagkeletkezésre utal, több részből tevődik össze, úgy mint: • lefolyási idő a gravitációs csatornában, vagy helyi tározási idö a nyomásalatti hálózat beemelőiben, • tartózkodási idö az átemelők szívóterében, • tartózkodási idő a nyomócsőben A települési gravitációs szakaszokon, kedvező lejtésadottságuk folytán, gyors lefolyással és a bukóaknákban kaszkádos levegőztetéssel lehet számolni, ami előnyös feltétele azonban az aknák megfelelő szellőztetése. A kis szennyvizhozamok következtében előálló kis usztatási mélységek azonban lerakódásokat eredményezhetnek Megelőzésük gyakori tervszerű öblítést igényel A nyomás alatti csatornázásnál a tervezett, 0,7 m átmérőjű beemelő aknák 4-5 ingatlan csatlakozása esetén is 5 - 6 h átlagos tartózkodási időt eredményeznek. Egy-két család esetében ez az akna 24 h tartózkodási időt is biztosíthat. Az átemelő aknák szivótereit min. 1,5 -2,0 m átmérővel tervezték, ami pl a H-l-es átemelőnél 6-12 h tartózkodási is eredményezhet. Így tehát H-1 -tői B-l-ig távlatban I h-nál rövidebb tartózkodás jön létre a csővezetékben, a 6-12 h-ás tartózkodási idő a szívótérben és a nyomás alatti csatornában esetleg 1/2- 1 napos tartózkodási idö ami már a szennyvíz anaerob lebomlását okozhatja Ezért indokolt mérlegelni a H-l átemelőnél is a csővezetékek levegővel történő átöblitését. A kompresszoros levegős öblítés hatására a nyomóvezeték végén, a B-l átemelőnél és a soproni gravitációs csatornába történő csatlakozásnál számolni kell a szagemisszióval A szagártalom kiküszöbölésére célszerű a B-l átemelőt a beépített területtől távolabbra elhelyezni, ill Sopronban a gravitációs csatoniába történő kitorkolásnál a következő lehetőségek közül választani: - a beépített területtől távolabbi helyen csatlakozni (akár csatorna építés árán is), - szellőző akna és megfelelő magasságú kürtő megépítése, - szagszürők alkalmazása. Sopron csatornázása szempontjából a kistérségi rendszerből bevezetett szennyvíz a városban keletkező összes szennyvíznek kb I %-át jelenti. Hatása a szennyvíztisztító telepre elhanyagolható A csatlakozási pont környezetében azonban a szagártalomra célszerű figyelni 377