A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Dulovics Dezsőné dr.–dr. Dulovics Dezső: A térségi szennyvízelvezető rendszerek szaghatás problémái

Ezeknek a településeknek adottságai - a laza beépitettsége, a magas talajvízszint, a munkaárok víztelenítési költségeinek emelkedése - miatt elkerülhetetlen lett a településeken beiül a szennyvízátemelők számának és a szennyvíznyomócsövek arányának a növelése. így a településeken belüli átemelőkön felül az egyes települések végátemelői is megjelentek, melyek a térségi vagy a regionalis rendszer gerincét alkotó nyomócsövekben a megfelelő nyomást biztosítják A víz-és a csatornahasználati díj növekedése a lakosságot takarékosságra ösztönözte, ezáltal lecsökkent a vízfogyasztás, és a keletkező szennyvíz hozama A vizzáróbb csőanyagok és aknák építése Iblvtán az infiltrációs vizek nem hígítják, és nem hűtik a korábbiakban megszokott mértékben a levezetendő szennyvizet (Magó. 199?), az igen kis töltési fokkal halad a csatornákban, aminek folytán kedvezőtlen sebességviszonyok alakulnak ki. Tovább rontja a helyzetet az a körülmény, hogy a lakosságnak a csatornahálózatra csatlakozása igen vontatottan halad, aminek következtében a várhatónál jóval kevesebb szennyvizet szállítanak az uj hálózatok Bár ezt várhatóan a környezetterhelési díj bevezetése kedvezően fogja befolyásolni, a problémát azonban nem oldja meg. A fenti okok miatt egyre több rendszerben megjelent a szagszennyezés és a biogén kénsav korrózió A csatornarendszerekben tehát, ha azok kialakítása, kiépítése, üzemeltetése, valamint szellőztetése nem kellően biztosított, megjelenik a szagprobléma. A rendkívül hosszú csatornákban, ahol az oxigénellátás nem megoldott, vagy ahol a csekélv lejtések és kis áramlási sebességek következtében lerakódások keletkeznek, különösen nyári időszakban az érkező, illetve a leülepedett szerves iszap savas erjedése megindul. Ennek következtében keletkeznek szagkeltő anyagcsere produktumok, melyek a ki levegőztetéskor szagproblémákhoz vezethetnek. A szagszennyeződést elsősorban a csatorna falán kialakuló biológiai hártya anaerob rétege a szennyvíz szerves (fehérje) és szervetlen kén (SOj) szennyeződéséből tápanyag (C) jelenlétében (az un. szulfidokat) termeli ki A szaganvagokkal (ozmogénekkel) terhelt szennyvízből a szaganyagok a folyadék- és gázfázis közötti parciális nyomáskülönbség miatt diffundálnak a légtérbe, ott szagemissziót okozva. Különösen szagproblémásak azok a helyek, ahol a szennyvíz a nyomócsőből a gravitációs csatorna, vagy akna légterébe, tehát a nyomásalatti térből a légtérbe jut (Öltös, 1977) A lentiek miatt a térségi-, illetve a regionális csatornarendszerek tervezésekor a szagártalom csökkentésének lehetőségét tervezni kell. Ilyen metodikával készült szakértői véleménv Brennbergbánya- Hermes- Görbehalom szennyvízelvezetésének engedélyezési tervéhez. Ahol ezt elmulasztják és a megépülés után, üzemelés során jelentkeznek a szagproblémák, ott utólagos vizsgálatot célszerű végezni a szagszennyezcs mérséklése érdekében, ilyen vizsgálatokról és azokk eredményeiről számolunk be a következőkben 3. A vizsgált kisregionális csatornarendszerek 3.1. Brennbergbánya -O- és llj-Hermes- Görbehalom szennyvízelvezetése (Dulovics et alt. 1997/b) 3.1.1. A szennyvízelvezetési terv vázlatos ismertetése 375