A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - dr. Dulovics Dezső: Szennyvíztisztító telepek kapacitása és kihasználtsága

telep pontos címét és telefonszámát, az üzemeltető személyek nevet, a telep szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiáját, szerves-, és tápanyag terhelését, kihasználtsági fokát, valamint egyéb hasznos adatot Ezeken túlmenően az un ..szennyvíztisztító telepek szomszédságainak igen sok, fontos adatát. Forgatva a (Klaranlagen- und Kanalnachbarscliaften Baden-Württemberg 1997) kiadványt a közelmúlt azon szomorú tapasztalata jutott az eszemben, amikor a Vízellátás és Csatomázás Tanszék a hazai szennyvíztisztító telepek üzemeltetésével kapcsolatos adatokat próbálta összegyűjteni, de több üzemeltető, közöttük állami tulajdonban lévő is, az adatszolgáltatást túl fáradságosnak, az adatokat titkosnak tartotta, valamit csak ellenértékért lett volna hajlandó azt kiszolgálni Tehát van és még sokáig lesz tennivalónk 4. Összefoglalás A hazai szennyvíztisztító telepek építése jelentős feladatok előtt áll Egy tiz-tizenőt éves időszakban, több mint kétszeresére kell növelni a meglévő szennyvíztisztító telepek kapacitasát. Nagy feladatok elvégzése előtt, hasznos lehet a meglévő helyzetet is áttekinteni. Ezt szolgálhatja a statisztikai adatok értékelése A csatornával ellátott és a közcsatomára bekötött lakónépesség között jelentős a különbség, Budapesten - 173 000 fő, a városokban - 69 780 fő, a községekben - 1 752 677 fő, összesen tehát - 1 995 457 olyan honfitársunk van, aki csatomázott területen él, de a csatornahálózatra nem csatlakozott. A nekik megépült csatorna, melynek költsége a mai árakon 151 547 millió forintot tesz ki nem hasznosult beruházásnak tekinthető. Aktuális tehát a jelenlegi tövényi szabályozást úgy módosítani, hogy ne a jegyző kötelezhesse a lakost a csatornára való csatlakozásra (bekötésre), hanem az legyen minden polgár számára, akinek a telek határától 10 ni belül csatorna van, kötelező és a jegyzőnek legyen joga - indokolt esetben - időszakosan kivételt tenni, ha a telken a szakszerű helyi szennyvízelhelyezés megoldott. A lakosság fajlagos vízfogyasztásának értékei az elmúlt években jelentősen visszaestek. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy a 9 189 150 ellátott lakos napi átlagos fajlagos vízfogyasztása 120,8 l/fö*d A legnagyob fajlagos fogyasztás a fővárosban van, értéke 207 l/fö*d. A megyei jogú városokban 123 l/fö*d, a községekben pedig 84 l/fö*d az átlagos fajlagos napi vízfogyasztás. A szennyvíztisztító telepek távlati hidraulikai kapacitásának, valamint ütemezett kiépítésének meghatározásakor mind a jelenlegi hazai, mind a kiilloldi fajlagos szennyvíz-kibocsátási értékeket célszerű figyelembe venni. A szennyvíztisztító telepek hidraulikai teljesítményének országos értéke 57,1 %. A szennyvízterhelés összehasonlítására szolgáló fogalmak - lakosszám (Isz), lakosegyenérték (leé) és lakos jellemző - következetes alkalmazásával a szennyvíztisztító telep kapacitása lényegesen árnyaltabban fejezhető ki, mint csupán a hidraulikai terhelés fogalmával. A szennyvíztisztító telepek építése szempontjából érdekes lehet a teljesítményigény A 3 sz táblázat 8/4 jelű oszlopa, mely a szolgáltatott vízhozamot és a szennyvíztisztító telepek hidraulikai kapacitását veti össze, és azok adatainak összehasonlítását a 3/4 jelű oszlop adataival jelzi. Külön meg kell említeni Bács-Kiskun-, Csongrád-, Nógrád- és Somogy megye községeit, ahol a statisztika adatai szerint több mint tízszeresére kell növelni a meglévő szennyvíztisztítási teljesítményt A tanulmányban felhasznált hazai statisztika adatatok jobb hasznosulása érdekében célszerűnek tartanám azok kiegészítését olyan adatok gyűjtésével is, melyek több és mélyebb 372