A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)
VÍZELLÁTÁS–VÍZKEZELÉS - Jenei Tivadar–Zerkowitz Tamás–Ángyán Rudolf–Szebényi Tibor: A balatoni regionális vízműrendszerek új fejlesztési stratégiája
A Dél-kelet-balatoni Regionális Vízmű (DKBR V) ellátási körzete a Balatonkenese és Balatonszárszó közötti partszakasz, illetve néhány, a rendszerhez csatolt háttértelepiilés. A fogyasztás súlypontja Siófok térségében van. A térség fő vízadó bázisa a balatonszéplaki felszíni vízmű. A Nyuaat-balatoni R egion ális Vízmű (NYBRV ) a három regionális rendszer közül a legnagyobb kiterjedésű. Ellátási körzete az északi parton a Keszthely-Zánka közötti partszakasz, illetve Tapolca és néhány háttértelepiilés, a déli oldalon BalatonberényBalatonöszöd közötti partszakasz, de vizet szolgáltat Marcalinak és a Fonyód-Kaposvár távvezeték mentén néhány Somogy-megyei településnek Fő vízadó bázisa a nyirádi karsztkntak, illetve a fonyódi felszíni vízmű. Az Észak-kelet-balatoni Regionális Vízmű (ÉKBRV ) ellátási körzete a Balatonfűzfő-Balatonakali partszakasz, ill Felsőörs. Fő vízadó bázisa a balatonfüredi és a balatonalmádi felszíni vízmű. A Regionális Rendszerekhez csatlakozó települések jelenlegi (1997.évi) nyári napi csúcsfogyasztása 130 000 m'/nap, (a téli átlagfogyasztás 59 000 mVnap) mely a vízbázisfajták között az alábbiak szerint oszlik meg: Napi csúcsfogyasztás Kapacitás Felszíni vízművek 70 000 m'Vd 96 000 m Vd Nyirádi vízbázis 37 000 m 3/d 50 000 m 3/d Réteg és forrásvizek 23 000 m 3/d 40 000 m 3/d Összesen: 130 000 m 3/d 186 000 m 3/d Az 1960-1990. évek között a térség vízigénye dinamikusan növekedett, mely megkövetelte a víztermelő kapacitás folyamatos növelését is. Mivel az új víztermelő bázisok megvalósításának üteme nem tudott lépést tartani a rohamos vízigénynövekedéssel, az a tartós, kedvezőtlen helyzet alakult ki, hogy a vízbázisok névlege s kapacitása elmaradt a vízigénytől (2. ábra). E problémát az üzemeltető DRV úgy kényszerült megoldani, hogy a vízbázisokat a vízjogilag engedélyezett, névleges kapacitásukon felüli teljesítménnyel üzemeltették, továbbá ideiglenes, mobil vízmüveket helyeztek üzembe, illetve olyan vízbázisokat is üzemben tartottak, amelyeket már védteriileti, vízminőségi és korszerűtlenségi problémái miatt ki kellett volna vonni a vízellátásból. E problémákat a 2.2 és a 2.3 szakasz foglalja össze. 248
