A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZELLÁTÁS–VÍZKEZELÉS - dr. Horváth Lászlóné–dr. Tarján Tibor: Ivóvízellátási program a vízminőség javítása érdekében

Mindezek miatt az elkövetkező években több száz települést érintően válik szükségessé meglévő tisztítóberendezések korszerűsítése, bővítése, új víztisztító művek építése. Tekintettel a kisvízművek tulajdoni helyzetére, a víztisztítási feladatok döntő hányada helyi önkormányzati beruházásként valósul majd meg, míg az állami tulajdonú vízművek esetében kormányzati beruházásokra lesz szükség. A megvalósítás feltétele a megfelelő támogatási rendszer működtetése, mivel - tapasztalataink szerint - az önkormányzatok csak saját anyagi eszközeikből a feladatot nem tudják megoldani. A rendszerváltást követően az volt tapasztalható, hogy a címzett és céltámogatási rendszer első címzettjei vízminőségi beruházások voltak. Jelentősebbjei (a dél-alföldi vízminőségjavító program, a Nyugat-Nógrád vízellátását szolgáló távvezeték és megtáplálás) egyaránt a címzett támogatások körében, tehát akkor még teljes egészében állami eszközökből valósultak meg. Az egyik az arzénmentesítést, a másik - többek között - a nitrátszennyezés kiküszöbölését szolgálta. A címzett és céltámogatásokról szóló törvény korábban lehetővé tette víztisztító művek építésének 50 %-os támogatását. Ennek kiemelkedő példája vojt a Fővárosi Önkormányzat beruházásában megvalósult csepeli (150 ezer in /d kapacitású) víztisztító telep létrehozása [1], A jelenlegi pályázati lehetőségek - sajnos - szűkebbek a korábbinál. A 36/1993.(V.28.) országgyűlési határozatnak megfelelően azok az önkormányzatok nyújthatták be egészséges ivóvízellátás megteremtésére, ivóvíz minőség javítására vonatkozó támogatási igényüket 1998. évre, melyek központi vagy egyéb belterületén működő - közműves vízellátást biztosító - vízmű által szolgáltatott víz nem felel meg az ivóvízszabvány tűrhető minősítésének és egyidejűleg az ÁNTSZ elrendelte a kiskorú gyermekeknek szállított - nem a vízmű által szolgáltatott - vízzel való ellátását. Az utóbbi korlátozás az 1999. évre vonatkozóan ugyan feloldódott, azonban már csak 200 millió Ft költségigény fölötti beruházásra lehet címzett támogatás iránti igényt benyújtani. Kisebb volumenű vízminőségjavító beruházások támogatása iránt a megyei területfejlesztési tanácsokhoz lehet fordulni. Kérdés azonban, hogy ebben a körben a vízminőségjavítás, mint támogatási cél, milyen fontossággal bír. Az előbbiekre figyelemmel szükséges a vízminőségi programot valóban megalapozó támogatási rendszer kialakítása. A bemutatott felmérési adatokra alapozva, valamint a leírt követelményekre figyelemmel, a jelenleginél szélesebb kői ben szükséges biztosítani vízminőségjnvító/víztisztító beruházásokhoz központi támogatások elnyerését. 239