A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Balásházy László: A felszín alatti vizek védelmének néhány szabályozási feladata

A FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELMÉNEK NÉHÁNY SZABÁLYOZÁSI FELADATA DR. BALÁSHÁZY LÁSZLÓ Környezetvédelmi és Területfejlesztési Mnisztérium BEVEZETÉS Ma, amikor már megkezdődtek a tárgyalások Magyarország és az Európai Közösségek Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) között Magyarország Európai Unióba (továbbiakban: EU) történő belépésével kapcsolatban, nem lehet, pontosabban nem célszerű úgy készíteni elő környezetvédelmi jogszabályt, hogy azt ne harmonizáljuk az EU vonatkozó joganyagával. A jelen cikk a felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos szabályozási feladatokat is elsősorban az EU jogharmonizációs követelményeinek szemszögéből mutatja be. A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991 dec. 16-án aláírt "Európai Megállapodás" kihirdetését elrendelő 1994. évi I. törvény 79.§ -a (mely a környezet védelméről szól) - többek között - kimondja, hogy a felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket a vizek szennyeződésével szembeni erőfeszítéseikben, továbbá a környezeti szempontból súlyosan terhelt ipari körzetek rehabilitációja, valamint a mezőgazdaság környezeti hatása terén. Az említettek mindegyike szoros kapcsolatban áll a felszín alatti vizek és a fold, mint környezeti elem (továbbiakban: fold) védelmével A felszín alatti vizek, illetve a lold védelmére vonatkozó, azt jelentős mértékben érintő EU joganyagok mindegyike szerepel a Kormány jogharmonizációs programjában. Mint ismeretes, az EU részéről alapvető elvárás, hogy a csatlakozás időpontjára a magyar jogszabályok legyenek összhangban az EU joganyagával. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a magyar joganyagban nem lehet egyetlen olyan előírás sem, amely ellentétes lenne az EU előírásaival, vagy gátolná az egységes belső piac megteremtését szolgáló előírások érvényesülését. Másrészt a jogharmonizáció során el kell érni, hogy minden EU előírásnak meglegyen a magyar megfelelője, azaz át kell venni mindazokat a követelményeket, melyeket az EU joganyagok előírnak, és amelyek még hiányoznak a magyar jogszabályokból. A környezetvédelem területén jelentkező jogharmonizációs feladatok megkönnyítése érdekében a Bizottság 1997. augusztusában irányelvet 17