A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZGAZDÁLKODÁS - Sziebert János–Zellei László: A szeremlei Holt-Duna vízrendszer revitalizációjának megvalósíthatósági tanulmánya

nálat fejlesztésére kidolgozott tanulmány összafoglaló ismertetése. A tanulmány komplexen tartalmazza a vizsgált térség hidrológiai, hidraulikai, vízminőségi és ökológiai helyzetelemzését, a javasolt vízügyi műszaki beavatkozásokat és várható hatásaikat Alapul szolgálhat a területet kezelők és tulajdonosok számára a revitalizációs és fejlesztési döntések meghozatalához, azok célszerű sorrendjének, kapcsolatainak meghatározásához. 1.1. Előzmények A Sugovica vízrendszer valószínűleg keletkezésétől, de minden bizonnyal a fejlett dunai hajózás kezdeteitől viták, érdekek és javaslatok találkozási pontja volt A Duna hullámterén a mederfejlődés természetes folyamata szerint a főmeder meanderezése és a kanyarulatok átszakadása, valamint a főmeder áthelyeződése következtében a vízszállításból időszakosan kizáródó mellékágak keletkeztek. Az árhullámok által a hullámtéren lerakott hordalék e mellékágak viszonylag gyors, a terület felszín lassúbb, de fokozatos feltöltődését okozta. így a Duna völgyében az elmúlt század közepéig, a jelentősebb szabályozások kezdetéig, élő, változó, feltöltődő és újra születő vízi, vízparti környezet létezett. A folyószabályozás és ármentesítés - a kitűzött gazdasági célok szerint töltésekkel korlátozta az árhullámok területi kiterjedését, állandósította a főmedret a jéglevonulás és hajózhatóság érdekében. A természetes mederfejlődési folyamat produktív szakasza ezzel leállt, új mellékágak nem keletkeztek és keletkeznek többé, míg a feltöltődés a töltések közötti területen lassulva, de folytatódott és folytatódik ma is. Különös jelentősége van ebben a tekintetben a töltésezésnek és a főmeder mélyülésének. Mindkét tényező a kialakult vízterek, partok fennmaradását is segíti. Ezzel együtt járt az árhullámok tetőző magasságának növekedése, aminek következtében a hullámtéri térszint a korábbinál magasabb szintre iszapolódhatott fel. Ebből és a második tényezőből, azaz a főmeder süllyedésből következően a hullámtér szintjét meghaladó, oda kilépő "közepes" árhullámok számának csökkenésével lassul az vízterek, tavak, anyaggödrök, mellékágak feltöltődése. A Bajai és Szereinlei Sugovica ma már pontosan nem meghatározható keletkezése óta e hatások következményei szerint fejlődik. A tapasztalható következmények skálája széles, a legszembetűnőbbek rövid felsorolásával a kérdéskör összetettségét könnyű bizonyítani: - vízminőségi változások a Duna főmedrében és ebből következően a mellékágak növényi tápanyag ellátottságának "javulása" intenzív produkció kifejlődése 153