A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZGAZDÁLKODÁS - Rónay István: Helyi vízkészletek visszatartásának lehetőségei az Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság területén

észlelnek Az átlagos lefolyás a működési terület átlagánál 50 %-kal na­gyobb. A 30 év lefolyási időszaka ebben a tájegységben a legkiegyenlítettebb. (5. sz. melléklet) A vízgyűjtő főcsatornája a Kadia-Duna elnevezésű holtágba vezeti a lefo­lyó vízkészletet, melynek vízszintjét a Karapancsai szivattyútelep szabályoz­za A rendszerben további holtágak találhatók. Korábban halasított vízként hasznosították őket. Napjainkra annyira leromlott az állapotuk, hogy a hor­gászati lehetősége sincs meg. 3.2.6. Alsó-Duna-völgyi tájegység Az igazgatóság teljes működési területének lefolyási adatait a 6. sz. mel­léklet mutatja. Az 1966—1974 évek csapadékos időjárását követően - néhány év kivételével - átlag alatti csapadéktevékenység volt. Az 1970-es évek köze­pétől a terület átlagos talajvízfelszíne a mai napig tartóan fokozatosan csök­kent. Ez a jelenség figyelhető meg a lefolyási tényező idősorán is. Az 1994­1995 -ös évek kissé magasabb lefolyása valószínűleg arra vezethető vissza, hogy téli félév csapadékösszege az évi összegen belül a megelőző évekhez képest nagyobb volt. Erre utal a talajvízszint 1987-től tartó erőteljes süllyedé­sének mérséklődése, illetve egyes helyeken megállása is. 3.3 Állóvizek A vizsgált területen négy jelentősebb állandó jellegű állóvíz található: I Riha-tó, 2. Szelidi-tó, 3. Vadkerti tó, 4. Kolon-tó. Ezeken kívül több mint száz azon mélyedések száma amelyekben csapa­dékos időben megjelenik a víz. Ezek közül a mélyebben beágyazottakban több éven keresztül megmarad a víz, esetenként olyan mennyiségben, hogy időszakosan hasznosítják is. Jelenleg ezek a területek szárazak. Tekintettel arra, hogy a mély fekvésű területek természetes vízkészlete és a mindenkori talajvízállással is összefüggésben van, az állóvizek újraéledése csak egy megváltozott vízgazdálkodási helyzetben várható. 3.4. Holtágak 131

Next

/
Oldalképek
Tartalom