A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Háfra Mátyás: A KÖTIVIZIG működési területén megvalósult síkvidéki meliorációs munkák tapasztalatai a társadalmi–gazdasági körülmények megváltozásának hatására

2.2. A melioráció komplex jellege A meliorációval eredmény csak úgy érhető el, ha a tervezett hasznosításnak megfelelő kedvező termőhelyi feltételeket egyidejűleg megteremtik. A beavatkozásokat a helyi adottságoknak megfelelően racionális sorrendben kell elvégezni, mivel egyes munkák elvégzése teremti meg más beavatkozások eredményességének feltételeit. A különböző célú létesítmények és munkák szo­rosan összefüggő egységet alkotnak. Természetesen ezzel szorosan összefügg az üzemeltetés kérdése is melynél hasonlóan a céltudatos rendszerben való gondol­kodás a lényeg. Ha valamelyik alkotóelem hiányzi k, vagy az üzemeltetés nem a rendszernek megfelelően történik a melioráció hatása csökken az elérhető termőhelyi adott­ságok rovásár a. 2.3. A megvalósult meliorációk tapasztalatai 2.3.1. Kivitelezési tapasztalatok A meliorációk létesítésének igényére nagy befolyással volt az állami támoga­tási rendszer. Általában az önerőt képző pénzügyi fedezet a gazdaság (az üzem) által elvégzendő földmunkákra irányult. Ezek a munkák többségében mélylazí­tás, csatorna építés, úthálózat kialakítás volt. Attól függően, hogy a gazdálkodó egység pénzügyei hogyan álltak, sok esetben a vízlevezető hálózat kiépítése, vagy rekonstrukciója elmaradt. Ez természetesen a melioráció hatásfokának csökkenésével járt. Ilyen esetekben az elvárt előny vagy hatás részbeni bekövet­kezése arra sarkalta a gazdálkodót, hogy előbb vagy utóbb elvégezte "hiánypótlásként" az eredetileg betervezett munkákat. A területünkön a meliorációk elsődlegesen talajjavításra, úthálózat kialakí­tásra, felszíni vizek elvezetésére, és sekély mélységű drénezésre irányultak. Kis területen talajvíz szabályozást is végeztek. Jelentős területen az állami támogatá­sokkal összhangban a meliorált területeken az öntözést is megvalósították, vagy a meglévőket fejlesztették. 2.3.2. Üzemelési tapasztalatok A területünkön 1980-tól III. fokú belvízi fokozat elrendelésére 1985. és 1986­ban került sor. II. fokú belvízi fokozat elrendelése 1980., 1981., 1982., 1987., 1996-ban történt. A védekezéskor a jelentésekből kitűnt, hogy a meliorált területeken különö­sebb probléma nem merült fel. Az utóbbi 9-10 évben az időjárás nem tette próbá­ra ezen létesítményeket, néhol ezek a művek feledésbe merültek. 565

Next

/
Oldalképek
Tartalom