A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Háfra Mátyás: A KÖTIVIZIG működési területén megvalósult síkvidéki meliorációs munkák tapasztalatai a társadalmi–gazdasági körülmények megváltozásának hatására

A KÖTIVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN MEGVALÓSULT SÍKVIDÉKI MELIORÁCIÓS MUNKÁK TAPASZTALATAI A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÖRÜLMÉNYEK MEGVÁLTOZÁSÁNAK HATÁSÁRA HÁFRA MÁTYÁS Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóség Szolnok 1. BEVEZETÉS Hazánk kedvezőtlen természeti adottságai következtében gyakran kell számolunk vízkárokkal a növénytermesztésben. A termelés kárérzékenysége a növénytermesztési technológia fejlesztésével fokozódott, ezzel együtt megváltoztak (napjainkban kritikusabbak a földdel kapcsolatos problémák kezelése) a termőhellyel szemben támasztott igények is. Az utóbbi évtizedek nemzetközi és hazai tapasztalatai bebizonyították, hogy fokozódott a mezőgazdasági termelésben, elsősorban a növénytermesztésben a termőhelyi adottságokat javító melioráció jelentősége. Hazánkban a meliorációk megvalósításának volumene 1989-90. évekig folyamatosan növekvő tendenciát mutatott, 1990-től azonban (a privatizáció és a föld magántulajdonba adás- és vételétől) ez a trend megállt, sőt még a meglévők szintentartása sem történik meg. Az igazgatóság területén 1980-tól kezdődően 109.126 ha-on végeztek meliorációt, melynek bemházási költsége közel 2,0 milliárd Ft. Ennek 50-60 %-a állami támogatásból valósulhatott meg. A kárpótlástól kezdődően a területek tulajdonosi viszonyai és üzemeltetési feltételei is megváltozott. A megépített vízrendezési létesítmények - mint a termőföldöz kapcsolódó infrastruktúra - jelenleg a mai gazdasági felépítésben és termelési szerkezetben nem működőképes! A dolgozatomban csak villanásszerűen mutatom be, hogy a megvalósult meliorációk tekintetében a bekövetkezett tulajdon és a társadalmi-gazdasági körülmények változása hogyan érintette a létesítményeket. A részletesebb értékelésre nincs szükség, hiszen a mai állapotok kialakulásához döntően a nagy gazdaságok megszüntetése vezetett. A kárpótlástól eltelt idő azonban bizonyította, hogy a földhöz kapcsolódó termelési viszonyok szorosabbak lettek, észlelhető az egyre erősödő "gazda szellem". A téma bevezetéseként általánosságban megállapítható, hogy meliorációkra rossz hatással volt a tulajdonváltás. Véleményem szerint nem lett átgondolva, 562