A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Dr. Vámosi Sándor: A víztársulatok szerepe a mezőgazdasági vízgazdálkodásban

lyozási, drénezési feladatok megvalósítása). Majd később az 1970-es évek közepétől a mezőgazdaság súlyponti területein kapcsolódtak be a komplex meliorációs munkák kivitelezésébe. (Közép-Dunántúl egyes térségei, ideértve a Balatoni vízgyűjtők egy részét, továbbá a Felső-Közép-Tisza vidék, illetve az Alsó-Tisza szakaszhoz, Körösökhöz kapcsolódó egyes területek. E meliorációs program keretében végrehajtott vízrendezési munkák kiemelt figyelemmel voltak a csapadékvízzel való jobb gazdálkodási feltételek megteremtésére, a tározás szélesebb körű alkalmazására. A vízitársulatok által végrehajtott területi vízrendezési beavatkozások egyben kedvező lehetőséget teremtettek az érintett települések belterületi vízrendezéseinek végrehajtásához a működőképes befogadó medrek létrehozása által. A vízitársulatok mintegy egyharmada a kezelésében lévő u.n. kettősműködésű csatornák felhasználásával öntözővíz szolgáltatási (öntözés üzemeltetési) feladatot is ellát a mezegazdasági termelők részére. A vízitársulatok közösségének kezdeményezésére a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége együttműködési megállapodást kötött a Környezetvédelmi Főfelügyelőséggel kölcsönös előnyöket jelentő környezetvédelmi, vízgazdálkodási feladatok közös megvalósítása céljából. Sajnos azonban e társulati kezdeményezés területi kibontakozása a várhatónál is sokkal lassúbb ütemben valósul meg. A vízitársulatoknak a mezőgazdasági vízgazdálkodási feladatok végrehajtásában betöltött szerepük mellett kiemelt jelentőségű - a kezelésükben tartozó "létesítmények" által - a vízkárelhárításban (egyes védekezési feladatok ellátásában) való közreműködésük. E tevékenységükkel a mezőgazdasági földterületek védelme mellett, ugyancsak jelentősé szerepet játszanak a települések védelmében is, segítve ezzel az önkormányzatok ilyen irányú feladatainak végrehajtását, a települési környezet védelmét. A hazánkban végbement rendszerváltás az azt követő politikai, társadalmi, gazdasági változások jelentős módosulásokat hoztak a vízitársulatok életében is. Az új tulajdonosi formák kialakulása, a piacgazdálkodás kibontakozása mind nagyobb kihívást jelent a vízitársulatok számára is. Az átmeneti időszak ("régi tulajdonos már nincs, új tulajdonos még nincs állapot") igen sok társulat gazdálkodását kritikus helyzet elé állította, (társulati érdekeltségi hozzájárulások be nem fizetése!) veszélyeztetve ezzel a vízkárelhárítási rendszerek működőképességének biztosítását. Mindezeket figyelembe véve kell továbbfejleszteni a társulati intézményrendszert, köztük a vízitársulatokat az érdekvédelmi szervezeteiket. (Központi, területi társulati szövetségek.) A vízitársulatok jelenlegi feladatát alapvetően meghatározzák az új vízgazdálkodási törvény, (benne a társulatokról szóló fejezet), illetve az azt követően hozott - vonatkozó - Korm.rendelkezések, amelyek egyben rögzítik a társulati 540