A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Nagy László: A biztonsági tényező és a tűrési valószínűség az árvédelmi gátaknál

X - m - XG , (7) ahol m a fizikai jellemző várható értéke, a pedig a szórása. • Ha a vizsgálatok száma korlátozott (n < 30) , az alsó küszöbértéket a Student-eloszlásból határozzuk meg. 4.2. R és Q együttes figyelembevétele A terhelés és védőképeség együttes stohasztikus figyelembe vételét mutatja a 2.c. ábra. Ekkor az állékonyság szempontjából kedvezőtlen a terhelés és az ellenállás minden olyan kombinációja, ahol R < Q. Ez a 2.c. ábrán vonalkázott területtel van ábrázolva. Ugyanitt tüntettük fel az (2) és (3) képletekhez tartozó teher és ellenállás értékeket is. Az (1), (2) és (3) kifejezésekkel definiált biztonsági tényezőnek három hátrányos tulajdonsága van: - nem ad információt a tönkremeneteli valószínűségről, - a számlálóhoz rendelt (egyező vagy különböző) valószínűségi szintek megválasztása eléggé önkényes, és - együttes hatásuk irreálisan kis valószínűségű esemény felételezéséhez, tehát gazdaságtalan méretezéshez vezethet (Whitman, 1984). 4.3. Biztonsági tartalék Az előző fejezet végén írt hátrányokat a biztonsági tartalék (safety margin, rövidítése: SM) fogalmának a bevezetésével küszöbölhetjük ki. A terhelés és védőképesség közötti kapcsolatot a biztonsági tartalék fejezi ki. A stohasztikus terhelés és védőképesség miatt ugyanis csak bizonyos valószínűéséggel állítható, hogy a töltés megízható. A biztonsági tartalék érteimezliető egy keresztmetszeti szelvényre, egy adott hossúságú töltésre, egy árvízvédelmi szakaszra, egy igazgatóságra vagy akár a hazai teljes árvízvédelmi rendszerre. A biztonsági tartalék nem más, mint az "ellenállás" és a "teher" különbsége: tehát maga is valószínűségi változó. A biztonsági tartalék várható értéke: SM = R - Q , (8) SM = R-Q , (9) Biztonsági tartalék szórása (ha Q és R független): (9) 627