A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Nagy László: A biztonsági tényező és a tűrési valószínűség az árvédelmi gátaknál

Általános esetben Q és R egymástól függetlenek. Ha nem ez a helyzet, a feladat valószínűségelméleti megoldása rendkívüli nehézségekkel jár. (Ide sorolható pl. az az eset, amikor az egyik alaptest süllyedése megváltoztatja a terhek - és ezzel a süllyedések - eloszlását.) Árvízvédelmi gátaknál azt tételezzük fel, hogy a gát ellenállása független a vízállástól. Valószínű, hogy valamilyen alacsony szintű korreláció kimutatható, hiszen tartósan magas vízállás esetén a töltés és altalaj telítődik vízzel, így a várható nyírószilárdsági értékek is változnak, vagyis változik az ellenállási oldal. Azonban az ávízvédelmi töltések altalaj vizsgálatánál alkalmazott képleteknél a biztonsági tényező csak a geometriától és a szivárgási tényezőktől függ, így az eredményeknél Q és R függetlenként kezelhető. 4.1. Az R- vagy a Q oldal kizárólagos vizsgálata Ha a terhelés és ellenállás körül csak az egyikről tételzzük fel, hogy valószínűségi változó akkor két lehetőség van: - ha a terhelési oldal valószínűségi változó, ekkor a gát ellenállása állandó ( R = állandó). A hazai árvízvédelmi gyakorlatban ez a vízállás valószínűségi változóként történő kezelését jelenti, alkalmazása közismert. Ez az eset a gátat egyenszilárdságúnak és elégségesen magas szilárdságúnak tételezi fel. Egyetlen tönkremeneteli mód a meghágás lehet, - ha az ellenállási oldal valószínűségi változó, vagyis a terhelési oldalon egy állandó vízterhelést tételezünk fel (Q = áll.). Ilyen számítás készült az altalaj vizsgálatra és ezt írja elő az MSZ 10-429/84 is az árvízvédelmi gátaknál, két különböző vízterhelés figyelembe vételével. Az ellenállási oldal valószínűségi változóként történő kezelése ezidáig mostoha területe volt a hazai árvízvédelmi gátak vizsgálatának. Abban az esetben, ha valamelyik értéket a Q, R párosból állandó értékkel veszszük figyelembe, a méretezési vagy ellenőrzési feladat a másik érték valószínűség számítási elemzésére vonatkozik. Az első módszert követve leggyakrabban a következő két alapeset valamelyikével találkozhatunk: • Ha a vizsgált talajfizikai jellemzőt nagyszámú kísérletből határozták meg, és eloszlása bizonyíthatóan normális, a 2. b. ábrán látható vonalkázott terület nagy-ságát kell megállapítanunk. Az első lépésként megkeressük a normális eloszlás táblázatában a cD(X)=l-p (6) értékhez tartozó A.-t. A keresett X„ küszöbérték 626