A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - dr. Csepinszky Béla: A cukorgyári szennyvíz és földiszap mezőgazdasági felhasználásának lehetőségei és korlátai a Kaposcukor Rt esetében

tosítliató lesz egy olyan öntözés megvalósítása, melynek „minden cseppje" hasznosul, s számottevő csurgalékviz vagy talajvízbeászivárgás nem keletkezik. 4.2 Cukorgyári hűtővíz nádkultúrás tisztítási lehetőségének vizsgálata A cukorgyári hűtővízkörből származó szennyvizek a gyári „önkontroH"-t követően - többnyire határérték alatti titerrel - a gyári vésztározón át a Kapós foyóba kerülnek. Szükség esetére felmerült egy nádkulturás tisztítóberendezés beállításának terve is. Mivel az ammóniával szennyezett cukorgyári hűtővízterheléseket a vízi (mocsári) növényzet nem kellően ismert módon tűri. ezért a helyi sajátságokkal is bíró következmények tisztázására tenyészedényes modellkísérletek végrehajtását javasoltuk. Az 1996 juliusában beállított nád, sás és gyékény tesztnövényes kísérletek jelenleg is folynak és az eddigi tapasztalataink szerint a kontrollhoz képest észrevehető károsodást nem szenvedtek, sőt a nitrogén előnyös hatása a növekedésre rajtuk kimutatható. A döntő próba ez év őszére várható. 5. AMIÉRT FOLYTATJUK A Cukorgyár közelmúltban végrehajtott technológiai fejlesztései jelentősen csökkentették a kibocsátott szennyvizek mennyiségét, s most a KAPOSCUKOR Rt. az általa okozott környezetterhelés további mérséklését tűzte ki célul a mezőgazdasági kapcsolatainak távlatos szorosabbra fűzésével. Alig körvonalazódnak az ezzel kapcsolatos első szakmai elképzelések, máris látható, hogy a műszaki és anyagi nehézségek nem kerülhetők meg a kürnyezetvédelmi problémák megoldásánál, Ezek egy részét csak úgy lehet kivédeni, ha a résztvevők regionális szinten teret találnak az együttműködésre, a kölcsönös előnyök közös kiaknázására. Ennek lehet szép példája a Cukorgyár és a Tangazdaság távlati kooperációja, ahol - a problémák közös és egyéni átgondolása után - környezetkímélő megoldás születhet a szennyvíz és fóldiszap mezőgadasági területen történő elhelyezésével és - egyúttal - a termelésben történő aktív hasznosításával. Bizonyos fokig kényszerű lépések ezek, hiszen hasznosabb lehetne a földiszapot savanyú homoktalajok javítására fordítani, de az adott gazdasági feltételek mellet nincs mód és nincs (köz-)érdek, mely a mezőgazdasági temelés előmozdítását és a környezetvédelmet együtt tenné közüggyé. Most még „nem éri meg", Azon kell munkálkodjunk, hogy a jövőben minden egyeztethető érdek a felszínre kerüljün, köztük a vizek és a szűkebb környezetünk megóvásának, valamint a mezőgazdasági termelés szakszerű fenntartásának mindennapi érdekei is. 349