A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - dr. Csepinszky Béla: A cukorgyári szennyvíz és földiszap mezőgazdasági felhasználásának lehetőségei és korlátai a Kaposcukor Rt esetében

1996 nyarán mért alapadatok nyomán számolt lineáris trendek paramétereit mutatjuk be az Sántosi I. sz (tározó), a Sántosi II. (levegőztető) tó vizének vizsgálata alapján. ( lásd: 4.sz. táblázat.). A lináris regressziós egyenletek ( Y = a + bX, ahol X = az idő napoknban kifejezve 1996 junius 17.-től kezdődően , mikoris az X=0.) a paramétereket nagyobbrészt elfogadható valószínűségi szinten irják le. Az egyenletek csak a vizsgált három nyári hónapra értelmezettek. A táblázatban feltüntettük az 1996 augusztus 16.-i Y értékeket ott, ahol az alkalmazott egyenletek illesztésének korrelációs együtthatója R > 0.7. Az egyes mért paraméterek statisztikai elemzésvel néhány magas valószínűségi szintű szignifikáns összefüggés mutatható ki ( pl. az összes szárazanyagtartalom folyamatos csökkenése, a pH mérsékelt növekedése a nyár folyamán, stb). Legtöbb gondot az öntözés szempontjából a magas szárazanyagtartalom és az össz-lugosság jelent A nyár folyamán a Kapós vizével lehetne az öntözővizet hígítani, mert szárazanyagtartalma megfigyelésünk szerint folyamatosan csökkent és julius közepén 500 mg /I alá süllyedt. Összességében megállapítható, hogy a Sántosi tavakban kezelt szennyvíz kiöntözése (azaz kihelyezése) feltételesen megoldható. Megvizsgáltuk tehát elvileg az öntözés céljaira felhasználható területek talajainak tulajdonságait. 3.3 A PATE Tangazdaság (Kaposvár) öntözésre alkalmas és racionálisan berendezhető területeinek vizsgálata Mint emiitettük a szennyviztározó tó-rendszer a Kapós bal partján, annak árterében épült fel . Mezőgazdasági szántóföldi művelésre csak a Toponári domb D-i, meglehetősen szabdalt lejtőjén elterülő, a PATE Tangazdaság kezelésében lévő terület alkalmas, így ez az egyetlen ténylegesen igénybevehető terület a szennyvízöntözés céljaira. Nehezíti a helyzetet, hogy a terület D-i szélén KNy-i irányban halad át a Kapós vonalát követve a Kaposvár-Dombóvári nemzetküzi forgalmat lebonyolító vasútvonal. Vele párhuzamosan, tőle 300-350 m-re E.-ra a nagyforgalmú 61.sz közút vágja ketté a mezőgazdasági területet. A vasúttól az útig 7-15 m-es szintemelkedés észlelhető max.5-6 %-os D-i kitettségű lejtővel. A zagytérre nyíló amfiteátrum-szerű oldalvölgy É-D irányú tengelyével párhuzamosan tűztük ki azt az egyenest, amely mentén a feltárandó talajszelvényeket kijelöltük.( 4., 5. és 6. talajszelvény). A szennyvizel helyezésre két terület jöhet szóba: a tározótól É.-ra 1,5-2 km átlagos távolságban elterülő lapos dombhát D-i része, valamint 1 km en belül a az út és vasút közötti szántó területe. Ez utóbbi kiválasztása költségtakarékossági szempontból indokolt. A terület több, különböző művelési ágba tartozó táblából áll. Ezek zöme szántó, a mintavételezéseket is kizárólag szántóterületen végeztük. A vizsgálatra kijelölt (kisiváni és vasutmenti) táblák felszíne hullámos, enyhén D.-i irányba 346