A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - dr. Csepinszky Béla: A cukorgyári szennyvíz és földiszap mezőgazdasági felhasználásának lehetőségei és korlátai a Kaposcukor Rt esetében

A CUKORGYÁRI SZENNYVÍZ ÉS FÖLDISZAP MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI A KAPOSCÜKOR RT ESETÉBEN DR.CSEPINSZKY BÉLA egyetemi adjunktus PATE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék Ma, mikor a minőség, a környezet áilapota és az ezt javító környezetvédelmi intézkedések szakszerű végrehajtása az európai csatlakozás - de a túlélés okán is - számunkra létkérdéssé vált, célszerű egyre nagyobb súlyt fektetni az emmissziók csökkentésére, a szennyezett anyagok szakszerű ártalmatlanítására és elhelyezésére, illetve - kedvező esetben - ezek hasznosítására. Mivel a cukorgyártás teljes nyersanyag-tömege (input) a mezőgazdaságból származik, kézenfekvőnek látszik az, hogy az outputként a gyártásból kikerülő nem főtermék jellegű anyagok lehetőleg a mezőgazdaságba kerüljenek vissza. Egyes cukoripari melléktermékek (répaszelet, melasz, mésziszap) mezőgazdasági felhasználásának a cukorgyártás kezdetétől fogva mély hagyományai vannak. Más, a gyártási folyamatból származó nagy volumenű anyagok (szennyvizek, földiszap) mezőgazdasági felhasználása esetleges és - az igényelt feltételek hiánya miatt viszonylag rikta dolog. Ez utóbbi anyagok elhelyezésének ill. hasznosításásának lehetőségeit vizsgáljuk egy év óta a a KAPOSCÜKOR Rt hatókörzetében speciálisan és elsősorban a mezőgazdaság szempontjából. Ezen az alapon: - igyekeztünk nyomon követni az egyes anyagoknál a kezelésük során bekövetkező minőségi változásokat, melyek a mezőgazdasági hasznosítás irányát meghatározzák, - kerestük azokat a racionális térbeli és időbeli találkozási pontokat, melyekre olyan konstrukciók építhetők, melyek elősegítik a cukoripari és mezőgazdasági közös érdekek érvényesülését és - meghatároztuk azon korlátokat, melyek gátolják vagy lehetetlenné teszik ezen anyagok felhasználását a mezőgazdaság vagy a környezetvédelem szempontjai alapján. Ebben a munkában és a minták vizsgálatában Karunkon a Növénytani és Növényélettani Tanszék és a Növényvédelmi Állattani Tanszék és a Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék szakemberei és laboratóriumai működ338