A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Gampel Tamás: Szennyezőanyag eltávolítás modellezése vízinövényes talajszűrőkben

0> 'n - a hőmérsékletfüggés állandója [-], - a gyökérzóna hőmérséklete[°C]. - a földalatti növényi biomassza [kg/m 3], - földalatti növényi biomassza változó része [kg/m 3], - földalatti a növényi biomassza állandó része [kg/m 3] - az évközi csúcs időpontja [d]. T M n(0) M nl MnO tnO A biomassza hosszú távú változását a leghosszabb távú modellezési feladat­hoz, illetve a berendezés kezdeti, megépítés utáni időszakban mutatott viselkedé­sének leírásához kell figyelembe venni. Ha a szennyezőanyagok nem károsítják a növényzetet és terhelésük is viszonylag állandó, akkor a növényi biomassza rövidebb-hosszabb időn belül eléri maximális éves átlagsűrűségét a föld felett és a föld alatt egyaránt. A növényzet teljes kifejlődésének idejét leginkább a telepí­tés módja befolyásolja. A földfelszíni biomasszánál ez 2-3 év, a földalatti bio­masszánál ellenben 5-10 év szükséges ahhoz, hogy egyensúlyba jusson az évente elhaló és újrakeletkező mennyiség. [2] A tervezés során azonban figyelembe kell venni, hogy a berendezés bejáratási időszaka nem haladhatja meg a legfeljebb néhány hónapos időtartamot gyakorlati okok miatt, tehát kisebb földalatti növé­nyi biomasszával kell számolni. 3.1.3 Talaj almodell A talaj szerepe - a szennyvíz áramlását közvetlenül befolyásoló hatása mellett - rövid távon és hosszú távon is jelentős. Rövid időszakot (néhány órát vagy napot) áttekintő modelleknél a talaj tulajdonságai közül figyelembe veendő az adszorpciós képesség. Hosszú távú (néhány hónap vagy év) modelleknél a talaj­nak a szennyvíz nehezen oldható anyagai által kiváltott eltömődését - a kolmatációt - kell figyelembe venni az élettartamhoz kapcsolódó hatásfok válto­zások vizsgálata során. Középtávú modellekben egyik folyamat sem gyakorol jelentős hatást. A talaj, mint a biomassza hordozója játszik elsősorban szerepet. Amennyiben a mikroorganizmusok szaporodási sebessége meghaladja a pusztu­lási sebességet hamarosan elérik a maximális koncentrációjuk, betöltve a ren­delkezésre álló hézagtérfogat egy részét. A lebegő fázisú biomassza aránya elha­nyagolható, mert a talajszemcséken a kisebb-nagyobb pelyhek rövid út megtétele után kiszűrődnek. A méretezés egyik legfontosabb alapadata a maximális biomassza koncent­ráció. Ennek nagyságát pontosan számítani nem lehet, csak közelítőleg határoz­ható meg a beépített talaj fizikai jellemzőiből: Bmax •=(l-no)-/>» " Af ­dbio -Pbi, HÓ ? (11) 287

Next

/
Oldalképek
Tartalom