A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)
CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Gampel Tamás: Szennyezőanyag eltávolítás modellezése vízinövényes talajszűrőkben
A vízinövényes talajszűrők modellezése rövid múltra tekint vissza. Az első években tapasztalati alapon nyugvó lingvisztikus modelleket alkottak (például, hogy "a felületi terhelés csökkentésével az elfolyó szennyvíz BOI 5koncentrációja akármilyen alacsonyra csökkenthető"). A legrészletesebb koncepció ebből az időből Kickuth [9] nevéhez fűződik. Ebben megállapítja, hogy a tisztítás lényegi folyamata az aerob-anaerob mátrixstruktúra és az ebben párhuzamosan zajló biológiai folyamatok. Ezeket a folyamatokat az oxigénellátottság alapján három különböző csoportba sorolja: az aerob és anaerob folyamatok mellett a mikroaerofil folyamatoknak tulajdonít jelentőséget. (Ez utóbbinál az 0 2 parciális nyomása a 0,01-0,03 bar tartományban mozog) A következő folyamatokat emeli ki: Aerob környezet Anaerob környezet Mikroaerofil környezet Szervesanyag oxidáció, nitrifikáció és a komplex szerves vegyületekben tárolt Fe kötődése a szennyvízben lévő foszfáthoz Denitrifíkáció szervesanyag lebontással, és a Fe kötődése tejsavból képződött szerves komplexhez Glikolízis, tejsav oxidációja ecetsavvá, szén-dioxid és metán képződése ecetsavból A modell későbbi kiterjesztése a kénvegyületekre [14] a következő folyamatokat is magában foglalja: Aerob környezet Tioszulfát-ionok oxidációja elemi kénné, szulfid-ionok oxidációja elemi kénné Anaerob környezet Szulfát-redukció szulfid-ionná szervesanyag felhasználással, kén-trioxid redukció szulfid-ionná szervesanyag felhasználással, kén-hidrogén redukciója elemi kénné szervesanyag felhasználással, kénessav redukciója elemi kénné szervesanyag felhasználással, ecetsavból metán és szén-dioxid képződése. Mikroaerofil környezet Szulfátionok szerves kénné alakulása, glikolízis. Ez a modell azonban megmaradt az elmélet szintjén, a gyakorlati alkalmazást bemutató szóló publikáció nem található. 280