A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Gampel Tamás: Szennyezőanyag eltávolítás modellezése vízinövényes talajszűrőkben

lógiák között. Az eredmények azt mutatják, hogy előnyösen használhatók ritkábban lakott területek szennyvizének decentralizált kezelésére. A mérnöki szintű megvalósításhoz szükséges műszaki ajánlások már megvannak, melyek alapján a kommunális szennyvizek kezelésére alkalmas vízinövényes szennyvíztisztítók megtervezhetők, megépíthetők és üzemeltethetők. A gyakorlatban előforduló speciális szennyvíztisztítási feladatok - élelmiszeripari szennyvizek, különleges szerves vegyületekkel szennyezett vizek, állattartó telepi szennyvizek, szemétdepóniák csurgalékvizeinek kezelése - a fenti ajánlások alapján nem tervezhetők meg. Nem tisztázott továbbá az időben váltakozó terhelés hatása a tisztítás és a tápanyag (nitrogén, foszfor) eltávolítás hatásfokára. A beruházói, tervezői, üzemeltetői és hatósági igények egyaránt indokolják a vízinövényes talajszűrők számára megfelelő új modell kifejlesztését. 2. ELŐZMÉNYEK 2.1. A természetes mocsarak modellezése A természetes mocsarak fontos környezetvédelmi értéket képviselnek: a rajtuk átfolyó vizet megtisztítják és változatos élővilágot tartanak fenn. Fontosságukat felismerve a nyolcvanas években jelentős modellezési tevékenység kezdődött, hogy a különböző típusu mocsarak, viselkedését és szerepét jobban megismerjék. Ezen belül azonban az édesvízi mocsarakra kisebb érdeklődés irányult. [10] A természetes nedves területekre (wetland-ekre) készült legrészletesebb modellel azt kívánták meghatározni, hogy a nádas mocsár és a nedves legelő milyen tápanyag eltávolító hatással rendelkezik, nem pontszerű szennyezések esetében. [8] 278