A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZELLÁTÁS - Borsányi Mátyás–Gaugecz Janka–Szebényi Tiborné: A huminanyag és biomassza eredetű szervesanyag tartalom, valamint a vízkezelés hatása a Balatonból nyert ivóvíz minőségére

gák (Anabaena, Cylindrospertnopsis raciborskii, Lyngbya linwetica, Oscillatoria) mellett a zöldalgák részaránya kisebb mértékű volt. A kezelt, ill. a fertőtleníts;! minták adatai a vízkezelés eredményességének - pl. alga vagy szEivesanyag eltávcíítás - ad hoc elbírálását tették lehetővé. Az értékelés, a mélységben, időben, stb. eltérő minták minőséének öGszeliasonlító elemzése a közegészégügyi gyakoriatban szdcásos módszerekkel történt. A munkaközi adatfeldolgozás nyomán rendkívüli hatósági intézkedés ([A. az ihatóság korlátozása) nem vált szükségessé, a befejezett feldolgozás adatai ezt alátámasztják. 22 A nyers- és ivóvíz szervesanyag összetételének jellemzésére szolgáló vizsgá latok A Fonyód vízműnél 10 (többször tehát lieti gyakorisággal), Balatonöszöd vízműnél 6, Balatonszéplak és Balatonkenese vízműnél 5-5, Balatonalmádi és Balatonfüred vízműnél 6-6 alkalommal vetlek mintát speciális vizsgálatok céljából összesen közel 140 minta került feldolgozásra. A tóvízminták szervesanyeg tartalmát un. csoport paraméterekkel (szeives szén TOC, oxidálhatóság KOlps és aJel, két, huszaviégy óra alatti kláfogyasztás, ultrcúbalyajay elnyelés (JVA, Uoívjill-a, Kfeldahlnihvgái,) viz^álták Sor keriilt mintegy 50 nyersvíz mintából (un teljes vízből, 1.2 um membránon átszűrt vízből, valamint a membránon kiszűrt biomasszából) a növényi eredetű oldható fehérje, összes szénhidrát és összes mklemsav/vukleinbázis vizsgálatára is. Az új csoport paraméterek aikalmazásának célja egyfelől az, hegy a klorofill-a mellett más, ugyancsak biomassza eredetű szervesanyag összetevők liely és idő szerinti változásának, eltávd ól ;aí óságának rryomonkövetése révén a neliezebben követliető algaloxinok eltávolításához, átalaknlásálice nyeljenek közvetett támpontot Másfelöl, a biomassza eredetű maradék szervesanyagoknak kitüntetett jelentősége lehet a fertőtlenítési és másodlagos melléktermékek képződésében. Kii parti vízművek nyers, esetenként kezelt vizét vizsigáKa, vizsgálati módszert adaptáltak a víz toxikus tuI^dosÉgának alakulásában esetenként lényeges szereppel bíró, egyes ciancbaktáiion-taxinok (a standardként beszerezliető Microcystin LR, Nodularin) kimutatására A beállított vizsgálati módszerrel a belső standardok felhasználásával 13, kb. 2000-szeresen koncentrált mintákból kísérelték meg kimutatni a fenti összetevőket, vizsgálva a membránon kiszűrliető biomasszát és a szűrletet is. Vizsgálták a kezeitvíz és ivóvízminták szeires halogái (AOX) tartalmát és a kám biokémiai akthntást (gaiotaxicitás) is. A szerves lialogének a tóvíz szervesanyaraiból a klórral végzett oxidáció során, ill. a maradik szervesanyagból a fertőtlenítés 1 látására képződnek, legtöbbjük direkt aktív a genctoakus liatásiL 11