A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
VÍZELLÁTÁS TERVEZÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI KÉRDÉSEI - VISY ANDRÁS–WALLNER LÁSZLÓ: Rendszeres hálózatdiagnosztikai vizsgálatok bevezetése és tapasztalataik a soproni vízvezetékhálózatban
a feltételezett csőtörés a két pont közé essen. A két mikrofon egy-egy előerősítőre továbbítja a sérülésből származó zajt, amelyek rádiókapcsolatban állnak a iöműszerrel, a korrelátorral. A korrelátor az érzékelt zajok segítségével kiszámolja a hiba valódi helyét. Mivel a zajok ugyanabból a forrásból származnak, de a vezetéken nem azonos idő alatt érkeznek meg a mikrofonokhoz, a két mikrofon közti távolság és a csőanyagban mérhető hangterjedési sebesség ismeretében a műszer már képes a hiba helyének behatárolására. Ezt a műveletet másodpercenként 5.000-szer elvégezve egy korrelációs függvény képét rajzolja fel, és a legtöbbször ismétlődő mérési erdménvnél kijelöli a csőtörés helyét. Bár jellegénél fogva a DK 1400 korrelátor inkább a ténylegesen Ismertté vált csőtörések megkeresésére alkalmas műszer, mi mégis használjuk a tervszerű hálózatvizsgálat alapműszereként is. Ennek oka az, hogy egy sűrű beépítettségű szakaszon a korrelátorral kb. 500 - 800 m-es szakaszt mérve, ha nem kapunk korrelációs görbét, biztosak lehetünk abban, hogy az adott szakaszon nincs rejtett csőtörés. Itt kell megjegyeznünk, hgy a műszer nem azonos hatásfokkal alkalmazható az egyes csőanyagokon. Legjobban a fémanyagú vezetékeken használható, mivel ezek vezetik legjobban a hangot. Ilyen csöveken mérhetünk akár 2 km-es távolságon is. Rosszabb a helyzet azbesztcement csöveken, mert itt a maximális mérési távolság a gyakorlatban már alig éri el az 1 km-t. KPE csöveken a mérési távolság nagyon kicsi, alig több 100 m-nél. 1.3. Hibakeres ő é s kiegészítő műszerek 1.3.1. SEBA DYNAIRONIC HL_2000akusztikus csőtöréskereső A műszer három érzékelőmikrofonból, egy nagyteljesítményű erősítőből és egy mellékzörejcsillapítású fejhallgatóból áll. Ha előzetes hibabehatárolást végzünk, akkor az érintőmikrofonnal lehallgatjuk a tűzcsapokat, tolózárakat, házielzárókat. A két leghangosabb sérülési zajt adó szerelvény között valószínűsíthető a hibahely. Ezután e két szerelvény között talajmikrofonnal végighallgatva a vezetékszakaszt, megállapítható a hiba pontos helye. Ez a műszer egyszerűbb esetekben önállóan is használható, az esetek többségében azonban kombináltan használjuk a korrelátorral. Tulajdonképpen a HL 2000 műszert egy kétlépcsős előzetes hibahelybehatároló műszerként fogjuk fel. Az érintőmikrofonnal behatárolt, 615
