A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

VÍZELLÁTÁS TERVEZÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI KÉRDÉSEI - SCHIEFNER KÁLMÁN–LŐRINCZ ANDRÁS: A vezetéki víz minőségi problémái, az elhárítás lehetőségei – különös tekintettel az Msz. 450/2 szabvány határértékeire

4. A vezetékhálózatban: - a fertőtleuités rossz hatásfoka, - csőtörések, bekötések, különféle műszaki beavatkozások következményei, - vízkeveredés, vízáramlással kapcsolatos üledék felhalmozódás, - öblítés, tisztító mosatások hiánya, pangó hálózatok, végvezetékek problémái, - korlátozott vízfelhasználás stb. Javaslat A biológiai mikroszkópos vizsgálatok eredményei, a vízminták nagy kifogásoltsági értékei hívják fel a figyelmet a vízszolgáltató berendezések és hálózatok vízminőségromlásának feltárására és nyomonkövetésére. Ezért a rutin kémiai és bakteriológiai vizsgálatok mellett a biológiai vizsgálatok elvégzésének szükségességét már nem lehet a helyszíni szemlétől, vagy a panaszok kivizsgálásától függően megítélni. Mivel a biológiai eredetű másodlagos szennyeződést a mikroszkópos vizsgálat elvégzésével ki lehet mutatni, annak korai felismerése a vízelőkészítés technológiai folyamatában és az okának megszüntetése, csökkenti a hálózati szennyezettség kialakulásának kockázatát, így nem teszi szükségessé a korántsem olcsó hálózati tisztítási eljárások alkalmazását. Ennek érdekében tettek javaslatot a vízellátó berendezések biológiai mikroszkópos vizsgálatának rendjére és elvégzésére (5) az alábbiak ismételt figyelembevételére: panaszmentes üzemeltetés esetében vizsgálni kell a higiénés biológiai ivóvízminőség ellenőrzés során a víztermelő kutakat, a vízkezelő berendezéseket, a víztároló medencéket és az ivóvízvezeték hálózatot, különösen a pangó végvezetékeket (tűzcsapokat). A vízkezeléssel üzemelő vízműveknél: az 50.000 lakos vízellátást meghaladó vízműveket évente, 10.000 - 50.000 lakos vízellátásakor éveute kétszeri, 546