A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - TÓTH FERENC–SÜTHEŐ LÁSZLÓ: Esettanulmány a Bornáth ér völgyében megvalósult melioráció múltjáról és jelenéről

mederrendezési terv célkitűzéseinek 1988 és 1993 között a műtárgyon nagyvizi vizhozammérés nem történt, a görbe ezen szakasza extrapolációval készült. A 3. sz. ábra az építés óta eltelt időszak sebességábráit tartalmazza Ezen jól követhető, hogy az évek során a vízmozgás sebessége fokozatosan lecsökkent, a kisvízi és a nagyvízi tartományban egyaránt. Az 1994 és 1996. január 11. között magas vízállás mellett végzett vizhozammérések eredményeit tartalmazza a 3. sz táblázat. dátum H Q s/S 1994.01.05. 169 cm 3,93 m3/s 0,88 1995.03.09 105 cm 1,09 m3/s 0,45 1995 04 28. 157 cm 3,62 m3/s 0,69 1995.06.08. 132 cm 2,15 m3/s 0,70 1996.01.11. 213 cm 4,44 m3/s 0,57 3. sz. táblázat A vízhozammérés során a tényleges vízmozgás határát vakfuggélyekkel jelölik. Ha s-sel jelöljük azt a szélességet, ahol a vízmozgás észlelhető, S-sel pedig a teljes víztükörszélességet, akkor a s/S hányados jól jellemzi, hogy a szelvény alatti rézsű benőttsége mennyire befolyásolja a vízmozgást. A fenti mérések mindegyikénél igaz az, hogy a vízmozgás nem terjedt ki a szelvény teljes szélességére Az NQ33% = 15,4 m

3/s vízhozamhoz ilyen vízállásnál az adott mederalak mellett - 1,20 m/s sebesség tartozna ideális körülmények között. Ez a sebesség jól illeszkedik a 1986 évi v-H ábrára. Kisvízi méréseknél is kimutatható a sebességcsökkenés az évek során. A tapasztalatok szerint a beton burkolatú meder hajlamos a feliszapolódásra (rendszeresen tisztítják), s ez még inkább igaz lehet a növényzettel sűrűn benőtt mederre. Összességében a Q-H görbék és a vízhozammérési jegyzőkönyvek vizsgálatából megállapítható, hogy a műtárgy építése óta a vízhozamgörbék fokozatosan változnak; a 709