A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - FORGÓNÉ NEMCSICS MÁRIA: A melioráció talajtani hatásainak vizsgálata
1 4.3 A terméseredmények alakulása A meliráeiós munkák befejezése után búzát, kukoricát, silókukoricát, napraforgót és lucernát termesztettek a területen. A növények öntözése - a terület egy részén - víz-visszatáplálással történt A drénhálózat kétfúnkciós alkalmazása - víztelenítés, vízpótlás - kedvező hatással volt a termésbiztonságra, de egyes növényeknél a terméseredményekre is (pl kukoricánál 50 %-os termésnövekedés) Az 1981-90. években a beavatkozások hatására a gazdaságban átlagosan 52 GE/ha terméseredményt értek el, ami a meliorációt megelőző 5 év eredményeihez képest 62,5 %-os javulást jelentett Ez a javulás valószínűleg elsősorban a melioráció javára volt írható, de nyilvánvalóan nagy szerepe volt ebben bizonyos fajtamódosításoknak, az agrotechnika fejlődésének és a gazdálkodási színvonal növekedésének is. 2. 1990 UTÁNI IDŐSZAK 2.1. A termőhely állapotmegőrzé sén ek gon dj ai az új tulajdonviszonyo k t ükrében Az ország területének 69 %-át borítják kedvezőtlen és közepes vízgazdálkodású talajok [6]. Ebből az is következik, hogy a termesztett növények ökológiai igényeinek kielégítésére az aszály termést csökkentő hatásának mérséklésére, a talajtermékenység megőrzésére és a termésbiztonság fokozására irányuló agrotechnikai és meliorációs beavatkozások jelentős része a talaj vízháztartásának szabályozását, nedvességforgalmának optimalizálását tűzi, illetve tűzte ki elsőrendű céljául 1990 óta a földterületeknél bekövetkezett tulajdonviszony változások miatt a fenti célkitűzések kevésbé kielégíthetők Hódmezővásárhelyen a Kopáncsi üzemegység mintegy 80 %-a magánkézbe került és 1-6 hektáros területekre aprózódott fel. Az új tulajdonosok a drénhálózat működéséhez nélkülözhetetlen altalajlazítást nem végeztek A korábban megépített létesítmények, drénhálózatok, befoga690
