A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - FORGÓNÉ NEMCSICS MÁRIA: A melioráció talajtani hatásainak vizsgálata

Erre a körzetre jellemzőek a szűkös csapadékmennyiségek, különösen erős hajlani mutatkozik a nyári aszályra Télen a hó mennyisége kevés, a talajok hóborítottsága viszonylag rövid ideig tart Az évi csapadékösszegek 30 éves (1951-80) átlaga 519 mm Az egész évben uralkodó szélirány a D-DK, illetve É-ÉNy-i, melyek változásai erősen befolyásolják a levegő páratartalmát A relativ légnedvesség átlaga 58 % [3] A vizsgált időszak túlnyomó részében a növénytermesztés szempontjából legnagyobb problémát a csapadék hiánya jelentette 1987-88-89 kivételével a tenyészidőszakban minden esetben vizpótlásra volt szükség, a nagymértékű (150-200 mm) csapadékhiány miatt 1.1.3. Termelés a meliorációs beavatkozások végrehajtása, előtt A meliorációt megelőző években a területen az őszi búza és takarmánynövények - silókukorica, lucerna - termesztése volt jellemző. Árunövény termesztésére kevésbé volt alkalmas A belvízkárosodás függvényében a takarmánynövények hozama változó volt. A növénytermesztést a Tisza vízszíntjének és a belvízhelyzetnek az alakulása befolyásolta Az időszakos vízállásos terület nagysága 650-700 ha, ami az összterület 53-57 %-a volt A melioráció végrehajtását megelőző 5 év (1976-80) terméshozama átlagosan 32,0 GE/ha volt 1.2. A kísérleti területen elvégzett meliorációs beavatkozások A területen forgatás nélküli mélylazítással egybekötött meszezéssel javították a talajokat (lásd 2. ábra) A talajvízszint süllyesztése, illetve megfelelő mélységben tartása céljából talajcsövezést végeztek, mely 16-20 m szívótávolságú mezőszerű drénezéssel valósult meg, amit a terület egy ré686