A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - BÁRDI PÁL–KOVÁCS MIHÁLY: A Fertő menti és hansági meliorációs fejlesztésekkel megvalósult létesítmények helyzete a privatizáció tükrében. Az üzemeltetés érdekében szükséges továbblépés lehetőségei

szivattyúk biztosítják. A belvízrendszer területén a csatomasürüség az állami VÍZIG és társulati kezelésű csatornák vonatkozásában egyaránt 0,4-0,4 km/km2. A Hanság medence külvizterhelésének csökkentése érdekében mód van a Répce és a Kőris patak árvizeinek a Rába folyóba történő árapasztására A Rábca Mosoni-Duna torkolatánál épült árvizkapu a Duna árvízi visszaduzzasztó hatásának csökkentését szolgálja A Fertő-Hanság medence vizhasznositási szempontból két öntözőrendszer területére esik A déli, rábaközi területet a Kis-Rába öntözőrendszer, az Észak-hanyi területet a Mosoni-Duna öntözőrendszer fedi le Kis-Rába öntözőrendszer A rendszer főcsatornája a Kis-Rába, melynek története a török időkbe nyúlik vissza Maga a Kts-Rába korábban malomcsatornaként működött Vizét a Rába folyón a Vas megyei Nicknél épített rőzsegát segítségével nyerte Később a rözsegát helyett ugyanott fix bukóju kőgát épült Mivel a Rába nagyvizei a gátakat rendszeresen megrongálták, 1930-32-ben épült a jelenlegi nyerges gát és a Kis-Rába két vízkivételi zsilipé. A Rába-Hanság vizrendezés keretében a századelőtől kezdve épültek ki a vízvezetési utak (Répce-Rábca, Hanság főcsatorna rendezése, kisebb csatornák rendezése, Vasutmenti csatorna, stb.) és a vizkormányzást, vizeiosztást biztosító műtárgyak, szivattyútelepek. A mult század végétől kezdve az energiahasznositás mellett egyre inkább előtérbe került az öntözéses hasznosítás. A két világháború között már jelentős öntözések voltak, (Herceg Esterházy hitbizomány hansági öntözései), de még az 1950-es évek végén is 13 vízimalom működött a Kis-Rábán. A Kis-Rába 1965. január 1-én érdekeltségi tulajdonból állami tulajdonba, vízügyi kezelésbe került A Rábca-Hanság belvízrendszer rekonstrukciójával (1960-as évek) párhuzamosan a Kis-Rábán is jelentős mederrendezést munkák és a régi, korszerűtlen műtárgyak helyett korszerűbb duzzasztók, zsilipek épültek A belvízrendszer rekonstrukciója is a meglévő nyomvonalon mederrendezést, mütárgykorszerüsitést, szivattyútelepek átépítését jelentette. A Kis-Rába mederrendezése során igény hiányában a vízimalmok megszűntek. Ma már csak az 672