A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - BÁRDI PÁL–KOVÁCS MIHÁLY: A Fertő-tó levező rendszer funkciói és működtetésének érdekeltségi viszonyai

- A Rábaszabályozó Társulat végül 1903-ban foglalkozott a Fertö-tó lecsapolásával. A lecsapolási tervek vázlatosan az alábbiak voltak: • Az első változat a tó teljes lecsapolását és az Észak-Keleti, legmélyebb és legsilányabb minőségű részen kialakítandó állandó tartány kiépítését irta elő. ( 5. ábra) • A második változatnál a feliszapolást a tómedence különböző részein alkalmazták volna, és igy a viz tározását és a felsankolást un. „mozgó tartányokkal,, oldották volna meg (6 ábra) • A harmadik változatnál a tó ÉK-i részét nem kívánták volna lecsapolni. (7. ábra) • A negyedik változatnál a még kevesebb költséget igénylő D-i terület mentesítést tűzték ki célul, az egész Északi rész viz alatt maradt volna (8. ábra) • Az ötödik változat a lecsapolás legegyszerűbb és legolcsóbb módját választotta, a Hanság csatorna meghosszabbítását, mely legjobban megfelelt annak a törekvésnek, hogy a Rábaszabályozó Társulat az alapszabályszerü feladatait a leghamarabb befejezze (9 ábra) Mindegyik változat szerinti kiépités esetében a pomogyi hidnál zsilipet terveztek, mely mindkét irányban víztartó táblával zárt volna A minisztérium azonban az 1904. évi XXXIX. törvénycikkben a Rábaszabályozó Társulat alapszabályszerü feladatai közül törölte a Fertö-tó teljes lecsapolását Az öntözéses gazdálkodás kialakulása a mezőgazdaság számára elsődlegesen fontos ármentesitési és lecsapolási munkák jelentős mértékű megvalósulása után a XIX században kezdődött. A korabeli forrásmunkákból megállapítható, hogy a volt Hg. Eszterházy uradalom hansági rét- legelő és erdőöntözései már az 1860-as években fennálltak. A Rábaszabályozó Társulat a fejlesztési terveinek elkészítésekor figyelembe vette a Kis Rába toroktól a Hanság főcsatornáig teijedő terület öntözővizigényének biztosítását. Ennek megfelelően az 1888 évben tételesen kidolgozott munkaprogram a Rába folyó vízkészletéből 40.000 ha terület öntözővizellátását célozta. A Társulat a századfordulóig fokozatos kiépítéssel megvalósította azt a vízrendszert, amely a mai Kis-Rába öntözőrendszer alapját képezi. A hansági öntözések a vízhasználati jog tekintetében 1895. évben, majd ezt követően 1937. évben engedélyezési tervek alapján rendezettek voltak, a második világháborút megelőző időben az összes öntözött terület 6570 ha-t tett ki. 44