A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEI - KALMÁR ISTVÁN: A hullámtéri vízpótlás méretezésének hidrológiai alapjai
Az adatok szerint a veszteség igen erősen függ a főmeder teltségétöl. és Rigg az éven belüli időszaktól is A vizpótlás tervezésénél figyelembe veendő, üres medernél és a v egetációs időszakra vonatkozó összefüggés szerint a veszteségek a vízszintekkel lineárisan nőnek A B 9-nél a különböző vízszintek előállításához szükséges betáplálandó vízhozam, a bukóra kidolgozott összefüggések alapján határozható meg A bukó vízhozamának (Q i«) és a veszteségnek ( Q,) az összege adja a betáplálandó vízhozamot (Q »). amelynek bevezetésév el biztosítható a H m vízszint A Qv összes veszteségnek az ágrendszer egyes szakaszaira vonatkozó rész-veszteségei az egyes bukók szelvényére szerkesztett Q (H) összefüggések segítségével számithatók, ill több-kevesebb megbízhatósággal becsülhetők. Végezetül a főág jellemző szelvényeiben három bevezetett vizhozamértéknél határoztak meg a kialakuló vízszinteket és vízhozamokat az ismertetett elvek és kidolgozott összefüggések alapján Az adatokat az 1 sz tábl ázat tartalmazza l.sz. táblázat A rendszer vízhozamai és vízszintjei folyamatos v ízbctánlálásnál Szelvények Bevezetett vízhozamok (bukók) 50 m'/s 100 m 3/s 140 m'/s O (inVs) II (mBD O (nrVs) H (mBf) O (m'/s) H(niBf) B.2 34 120.15 78 120.65 115 120.85 B.3 33 119.85 76 120.35 112 120.60 B 4 30 1 18.90 72 119,40 107 119.65 B 5 27 11 S.05 68 118.75 102 119.05 B 7 25 117.30 65 117.95 98 118.40 B 8 24 117.20 63 117.80 95 118.20 B 9 ->-> 1 15.45 60 116.05 91 116.35 Tork 10-15 36-44 65-75 A B.9. bukó alatt az ásványi ágrendszerben kialakuló veszteségek - mint korábban már utaltunk rá - csak durván becsülhetők. Az ágrendszer alsó végén kialakuló vízszinteket a hatalmas mederméretek miatt felülről történő vízpótlással csak igen jelentéktelen mértékben lehet befolyásolni. Azt a jelenlegi állapotban kizárólag a főmederben, ill a bősi alvizcsatornán lefolyó vízhozamok határozzák meg. A hullámtéri ágrendszer vízpótlására és 1993-94 évi kiépítettségi állapotára kidolgozott összefüggések alapján a Duna vízjárásának két jellemző helyzetében a hullámtér természeteshez közeli vízállapotainak előállítási lehetőségei az alábbbiak: - A közepes kisvízhez tartozó felszingörbét 20-40 nrVs-os vizbetáplálással lehet biztosítani, az egyes szakaszokon + 30 cm körüli eltéréssel
