A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - NÉMETH LÁSZLÓ: A Fertő-tó szabályozási beavatkozásai

Az átlagos vízmélysége 115,50 m Af-i (osztrák) szintnél 0,55m. A magyar-oldali nádas övezetét cca 320 km hosszú csatornarendszer hálózza be. A nád és rokon növénytársulás térhódítása következtében a korábban egybefüggő nyílt vízfelületből belső tavak, öblök alakultak ki. (Hidegségi tó, Herlakmi tó) A táblázat adatai szemléletesen mutatják, hogy 1872 óta a nádas területek 2,5 - 3 szorosára nőttek. Feltűnően számottevő a nádas növekedése a magyar tórészen. A nádasok területnövekedése. Felmérés ideje Nádas terület km2 TerUIetmegosztás 1872 1907 1923 1939 1965 1979 1989 Nádas terület km2 magyar 20 39,8 48 54,2 62,8 63,6 64,25 Nádas terület km2 osrtrák 42 55 78 92 106 107,4 Nádas terület km2 ÖSSZES 62 94,8 126 146,2 168,8 171 1965. óta csökkent a nádasok terjedésének üteme, aminek oka elsősorban a Fertőszéli zsilip szabályozott kezelése és a Fertőrákosi öbölben végzett tófenntartási tevékenység (nádszélkotrások).A zsilipkezelési szabályzatban foglaltak betartása biztosítja a közel állandó vízszintet, ami nem kedvez a nádasok terjedésének A tómedret övező D-DNy-i korábban füves területeken (Balf - Fertőboz - Hidegség) és a Fertörákosi öböl menti nádasokban (zagytereken) megjelent és gyors ütemben terjed a fás vegetáció. A Fertő-tó teljes magyar oldali területe a Magyar Állam tulajdonában van Kezelői joga megosztott az ÉDU-VÍZIG és a FHNP Igazgatósága között. A legvédettebb természetvédelmi területek az un. Natúr zóna kezelője a FHNP Igazgatóság. 4. AZ ÉDU-VÍZIG BEAVATKOZÁSAINAK ISMERTETÉSE 4.1. Mederkotrás Az ÉDU-VÍZIG 1973-ban kezdte a Fertő medrének rendezését. A munkálatok alapgépe a BOTOND hidromechanizációs uszókotró, amely egyaránt alkalmas iszapos és nádgyökeres anyag eltávolítására. 28