A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - KALMÁR ISTVÁN: A Fertő-tó vízszint szabályozását meghatározó hidrológiai összefüggések

Ezt tekinthetjük a lecsapolás mértékadó vízhozamának, amelyet mertekadó helyzetben a kritikusnál magasabb, 205 cm-es átlagos és végig 170 cm-t meghaladó lébényi vízállás mellett kell levezetni Átlagosan tehát 20 évenként várható olyan helyzet, amelyben a tószabálvozás igénye ütközik az elvezetörendszer levezetési lehetőségével Az eddigi vizsgálatok szerint ilyen helyzet a téli félévben alakulhat ki, a nyári időszakban erre csak a mértékadónál kedvezőtlenebb árvízi helyzetben kerülhet sor. Egyébként ilyen helyzet alakult ki az 1965 április végétől július végéig tartó, kereken 90 napos időszakban, amelynek során nemcsak a tó áradása, hanem az egész térség, így a befogadók vízrajzi helyzete is rendkívülinek minősíthető. A tó 100 mió nr -t meghaladó május-júliusi áradásaira a statisztikai vnszgálatok szerint több száz éves gyakorisággal kell számítani. A levezetőrendszert erősen befolyásoló Dunán lefolyó vízhozamok 1000 éves, az egész Kisalföld árvízi helyzetét reprezentáló győri vízállások még ritkább ismétlődésüek voltak A lebényi vízállás végig a kritikus 170 cm felett volt, a 90 napos átlaga meghaladta azt 150 cm-rel A rendkívüli helyzet ellenére azért nem voltak szabályozási- lecsapolási gondok, mert akkor még a tó szintje a mainál lényegesen alacsonyabb volt. A tó maximális szintje a lecsapolás nélkül betárazott hatalmas árviztömeg hatására sem érte el az azóta meghatározott mértékadó árvízszintet, alatta maradt 25 cm-rel Végezetül a hidrológiai összefüggések alapján a tószabályozás szempontjából figyelembe veendő legfontosabb megállapítások az alábbiakban foglalhatók össze - A tószabálvozásra a hosszúidejű ( T > 90 nap ) áradások a mértékadóak: - A mértékadó áradás nem egyetlen, hanem az éven belül változó érték, maximuma a téli, minimuma a nyán félévben várható. - Az azonos valószínűségi áradásokhoz közel azonos valószínűségű befogadói szintek tartoznak - A mértékadó áradások alapján meghatározható az az időszak, amelyben csak lecsapolással , illetve amelyben anélkül is biztosítható a tó mértékadó árvízszintjének a tartása - A lecsapolásra legkedvezőtlenebb helyzetben a befogadó végig a kritikus vízszint felett várható Ez a helyzet csak a téli félévben fordulhat elő. - A szabályozásban létjogosultsága lehet az u.n.előürítésnek, a szabályozási szintnél alacsonyabb szintnél végzett lecsapolásnak, amellyel a két folyamat kedvezőtlen egybeeséséből adódó szabályozási ellenérdekek mérsékelhetők. Alkalmazására a téli félév elején, bizonyos kockázatvállalással ill. később, hófelhalmozás esetén, annak mértékétől függően kerülhet sor - A Rábca dunai árvízeket kizáró árvízkapujának a lecsapolásra korlátozo hatása a téli időszakban nem várható, igen mérsékelt hatással kell számolni a tavaszi (április- május) időszakban, míg a dunai árvizekre mértékadó időszakban (júniustól) a korlátozó hatás kizártnak tekinthető 24