A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - KOCH PÉTER–TAKÁTS TAMÁS–ZSÁMBOKI KÁROLY: A tisztított szennyvizek kivezetése a Fertő tó magyarországi vízgyűjtőjéről

A Fertő vízháztartása meglehetősen asztatikus (2.sz.melléklet) A tó vízkészlet minimumot 115,18, maximumot 115,48 m Af szinten érték el. A tómedence felső szintjét 116 m Af tűzték ki A Fertő rendszer szerkezetét és működését, valamint a megjelenését a Nádasövezet határozza meg. A vegetáció és faunáció. a domináló evapotranspirációs folyamatok mellett igen fontos szerepet tölt be a tó vízminőségi jellemzőinek kialakításában. Az utóbbi évtizedekben a tűhasználat szennyező és romboló hatása sem hagyható figyelmen kívül a tó állapotának megítélésénél. Nem hanyhatjuk említés nélkül ennél a gondolatkörnél azt a tényt, hogy a Nádas-övezet mintegy 60 %-a degradálódott állapotban van. amelyet 131 növényfaj 17 cönotoxonban való megjelenésével is jellemezhetünk A Nádas-övezet gazdaságilag hasznosítható területarányát csak mintegy 33 %-ra becsülhetjük. Ezek a számok mögötti állapotok meghatározzák a nádas megjelenését, másrészt a vízminőségi jellemzők mindenkori értékét is. Véleményünk szerint a nádas degradálódási folyamatában kiemelhető jelentőségűnek tarthatjuk: • a nádas biológiai öregedését, • a tó vízháztartási és vízgazdálkodási viszonyait, • a medence feltöltődési folyamatait, • a csatornahálózat kialakításást és működését, • a nádaratás és nádszállítás kialakult gyakorlatát. A Fertő vízminőségi rendszerének bemutatásához a 3.sz. mellékleten egy vázlatos térképet mutatunk be. amelyről azt emelhetjük ki. hogy • a tó rendkívül heterogén strukturájú. a szerkezeti elemeket csoportosítva a tó három, egymástól karakterisztikusan eltérő megjelenésű és működésű részre osztható. Úgymint. 194