A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - BAROSS KÁROLY: A Fertő-tó vízgazdálkodása

A Fertőrákosi öbölben végzett beavatkozással egyidejűleg évente sor került a csatornahálózat egy részének fenntartására, illetve felújítására A csatornahálózat - amely fo-, és mellékcsatornákból áll - funkciója: - a vízi közlekedés biztosítása, - a letermelt nád vízi úton történő szállításának biztosítása, - a nádasok vízcseréjének biztosítása Az úszó kotróval végrehajtott csatornakotrás eredményeként javultak a közlekedési körülmények, javult a nyíltvízfelületek és a belső terek közötti vízcsere lehetősége, ugyanakkor a csatornaparton így létrejött depóniák helyenként rontják a nádasok vízcseréjét. A tó vízszintszabályozásának a rugalmasabbá tétele, az árvizek biztonságosabb levezethetősége érdekében 1991-ben megkezdődött a Hanság-főcsatorna - Rábca levezető rendszer rekonstrukciója, melyek első lépéseként 1992-ben sor került a Mekszikópusztai zsilip átépítésére. . Az új zsilip megépítése és a levezető rendszer jelenleg is folyó kotrási munkái megteremtették a műszaki lehetőségét egy új zsilipkezelési szabályzat elkészítésének. Ebben az új zsilipkezelési szabályzatban a magyar Fél az üzemvízszint 115,80 mAf /osztrák/ szintre való emelését javasolja, ami egyaránt szolgálná a vízgazdálkodás, a természetvédelem, a nádgazdálkodás, a halászat és az idegenforgalom érdekeit. A tó vízszintjének tartós emelése nyomán a nádövezet vízfelőli oldalán a fejlődés csökkenésével, a parti oldalon a nád további előre törésével kell számolni. Az első időszakban várható az oldott anyagok koncentrációjának csökkenése. A magas vízállás növeli a tó osztrák oldalán alacsonyabb szintre kiépített üdülőterületek árvízveszélyeztetettségét, ugyanakkor több lehetőséget teremt a vizisportok és a nagy hajózás - különösen a magyar tórészen - fejlődésére. Vízgazdálkodási szempontból fontos beavatkozások történtek a tó vízgyűjtőjén, amelyek közül ki kell emelni az idegenforgalmi fejlesztéseket és a szennyvízkezelést. A Fertő-tó magyar oldali területén egyetlen helyen, a Fertörákosi öbölben, a vizitelepen közelíthető meg a tó a nagyközönség számára, másutt korlátozott számban, csak a természetvédelmi hatóság engedélyével. A vizitelep jelenlegi maximális vendégforgalma 8-10 ezer fo/nap, ami eléri az ajánlott maximális forgalmat. Az infrastruktúra igényszintű kiépítetlensége környezeti kártételeket eredményez. 13