A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - PANNONHALMI MIKLÓS: A Magyar–Osztrák Vízügyi Bizottság és a Fertő-tó

Az ülésszakokat felváltva tartják a Szerződő Felek területén és azok egy jegyzőkönyv szertartás-szerü aláírásával zárulnak A jegyzőkönyvben megfogalmazott határozatok nem érintik a kormányok döntési jogát A jegyzőkönyveket a kormányok hagyják jóvá Minden olyan ügyet, amelyekben a Bizottság nem tudott megállapodni, a Szerződő Felek kormányai elé kell terjeszteni Ezzel biztosítják a vitás kérdések politikai szinten történő megoldását. A Hanság-főcsatornának a tóba történő meghosszabbítása után a tó közepes vízszintje csökkent. A mexikópusztai duzasztó kezelésére semmiféle egyeztetett szabályozás nem volt a két szerződő állam között A zsilipkezelési szabályzat kidolgozására és annak alkalmazására, a tóvizszint emelésére csak az 1956-ban megalakított Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság után volt lehetőség. Ugyancsak a Bizottság határozata alapján 1991-ben kezdődtek meg az Ikva-Hanság-csatorna-Rábca vízrendszer rekonstrukciós munkái, melyek magukban foglalják a vizrendszer eredeti befogadóképességének helyreállítását, a tótól egészen a Rábca győri torkolatáig. A régi mexikópusztai zsilip átépítésre került, mely munkákat 1992-ben fejezték be Ezzel adottak a műszaki feltételek egy uj zsilipkezelési szabályzat elkészítéséhez, a tó vízszintjének növeléséhez A Fertő tó vizminőségvizsgálata 20. század elején kezdődött, majd a 60-as évek végén rendszeres vízminőségi program került kidolgozásra.Ehhez csatlakozott a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság is 1972-ben, amikor ugy határozott, hogy kétoldalú vizminőségvizsgálatokat kell végezni évente 3 alkalommal. A vízminőségi kérdések előtérbe kerülésének következtében a Bizottság 1994-ben ugy határozott, hogy a vizsgálatok gyakoriságát évi 12-re emelte, egységes analitikai és értékelési módszerben állapodtak meg. Az osztrák-magyar határtérségben a vízgazdálkodás a Vízügyi Egyezmény megszületése óta harmonikusan fejlődik. A Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság tevékenysége 40 év után is lehetővé teszi a Szerződő Felek határtérségében előforduló vízgazdálkodási kérdéseinek korszerű és a legújabb követelményeknek megfelelő megoldását 104